Jump to content
Accessible version main page
Iparművészeti Múzeum Talking map

Az egykor borzalmasnak ítélt szecesszió – a Művészet mindenkinek című kiállításon

Mit tekintettek még borzalmasnak a 19. század végén a világ első iparművészeti múzeumának vezetői?
A „New Art” néven emlegetett szecessziót, amelyet nemcsak elutasítottak, hanem hivatalos írásos állásfoglalást is készítettek az elhatárolódásukról. Két ezzel kapcsolatos dokumentum is látható és olvasható a kiállításon – három kiemelkedő kvalitású francia szecessziós bútor szomszédságában –, a 338. és 339. katalógusszám alatt:

Board of Education (Oktatási Tanács): Hivatalos állásfoglalás a „szecessziós” bútorokkal kapcsolatban, 1901. augusztus 19.
Kat. 338, V&A: Archive MA/2/N3

Council of Advice for Art (Művészeti Tanácsadó Testület): Feljegyzés „szecessziós” tárgyak beszerzéséről és kiállításáról a Victoria and Albert Museumban, 1901. június 22.
Kat. 339, V&A: Archive MA/2/N3

1901-ben a Victoria and Albert Museum első szecessziós bútorkiállítása a sajtó részéről és a múzeumon belül egyaránt ellenséges fogadtatásban részesült. A múzeumi gyűjtemények gyarapításával kapcsolatos döntések meghozatalára a félig független Council of Advice for Art (Művészeti Tanácsadó Testület) volt hivatott; a múzeum falain kívülről érkező szakértői testülethez tartozott két művész, William Blake Richmond és Walter Crane is. A kiállításon bemutatott memorandumban (amelyet Viktória királynő 1901 januárjában bekövetkezett halála után hivatalos gyászpapírra gépeltek) a testület azt panaszolta, hogy nem konzultáltak velük az ellentmondásos tárgyak elfogadásáról, és kijelentették, hogy a szecessziós bútorok látványa romboló hatással lesz a tervezőnövendékekre. A Tanácsadó Testület azt is sérelmezte, hogy a szecessziós gyűjtemény egy különösen szép falikárpit- és bútorkiállítás helyére került, amelyet az Arts and Crafts nagyra értékelt tervezője, William Morris rendezett a múzeum számára.
Születtek azonban elismerő megjegyzések is. A Magazine of Art szerkesztője szerint a szecesszió nem volt idegen jelenség, „első impulzusait William Morris, Walter Crane és az Arts and Crafts Exhibition Society-beli társaik kezdeményezéseitől kapta” (The Times, 1901. augusztus 17.). Angliai múzeumok és műipari iskolák hangosan követelték, hogy bemutathassák a kiállított tárgyakat, és a gyűjtemény Birmingham, Edinburgh és Dublin városát érintő körútra indult. A Victoria and Albert Museum vezetését azonban arra késztették a bírálatok, hogy feltűnő helyen tüntessék fel ezt a figyelmeztető állásfoglalást, mely szerint a bútorok „képviselte stílus nem egyezik az Egyesült Királyság művészeti iskoláiban tanítottakkal”, és „a történeti ornamentikának, valamint az ornamentika és az építészet elveinek is figyelmet szentelő oktatóknak úgy kell irányítaniuk a diákokat, hogy azok kialakíthassák saját véleményüket az új stílus értékeiről és nyilvánvaló hibáiról”.
 

Last modified 2012. June 19. 13:26:46
Share

Title of page when printing:
http://www.imm.hu/en/contents/155,Az+egykor+borzalmasnak+%C3%ADt%C3%A9lt+szecesszi%C3%B3+%E2%80%93+a+M%C5%B1v%C3%A9szet+mindenkinek+c%C3%ADm%C5%B1+ki%C3%A1ll%C3%ADt%C3%A1son