The Museum of Applied Arts is closed due to the renovation of the building.
Jump to content
Accessible version main page
Iparművészeti Múzeum Talking map

Az idei évben a szecesszió világnapján a Transznacionális Duna Együttműködési Program tagvárosai (Belgrád, Bécs, Budapest, Bukarest, Ljubljana, Nagyvárad, Szabadka, Szeged, Szófia és Zágráb) a FUGÁBAN nyíló közös tablókiállításon mutatják be a Duna menti szecesszió építőművészetét. Az esemény célja nem csak Otto Wagner és Komor Marcell évfordulójának ünneplése, hanem a szecessziós mozgalom sokféleségének és a régió hol különböző, hol nagyon is hasonló építészeti törekvéseinek bemutatása.

Otto Wagner, a színpompás bécsi Majolikaház (1898), a Szent Lipót templom (1904-1907), és a bécsi Postatakarékpénztár (1904-1912) tervezője építészi tevékenysége mellett várostervezői, oktatói és építészet-elméleti munkássága révén is nagy hatást gyakorolt a teljes Duna menti régió építészetére. A kiállításon bemutatott épületei nemcsak a historizmusból szecesszióba történő átmenet példájává váltak, de táptalajt adtak a modernizmus kialakulásának is. A tablókon nemzetközi viszonylatban kevéssé ismert szlovén, horvát és bolgár példákat is láthatunk a bécsi szecesszió formáinak terjedésére.

Külön szekciót kap a tárlaton Lechner Ödön, a magyar szecesszió legnagyobb hatású mestere. A magyar népművészeti elemeket keleties formákkal ötvöző Iparművészeti Múzeum (1893-1896) hozta meg számára az országos ismertséget. A kiállításon bemutatott Földtani Intézet (1896-1899) épületén számos, a funkcióra utaló „beszélő” elem látható, leglátványosabb a csúcson elhelyezett földgömb, a mennyezet kialakítása és előtér oszlopfejezetei pedig cseppköveket imitálnak. Egyik főművén, a Hold utcai Postatakarékpénztáron (1899-1901) a magyaros motívumok, a kerámia díszítőelemek, a téglaszalagos ornamentika a lechneri szecesszió szintézisét alkotják, amelyekből a fiatal építészgeneráció is sokat merített. A kiállítás az idén 150 éve született Komor Marcellt emeli ki a Lechner-követők közül. A Jakab Dezsővel tervezett Csengery utca 76-os számú bérházuk (1899-1900) szép példája, szabadkai zsinagógájuk (1901-1902) pedig kiemelkedő alkotása a magyaros szecessziónak. Komor és Jakab tervei szerint épült Nagyvárad egyik meghatározó épülete, a Fekete Sas-palota (1907-1909), és a marosvásárhelyi Kultúrpalota (1911-1913), az európai szecesszió egy legszebb összművészeti alkotása.

A tablókiállítás átfogó képet ad a régió szecessziós törekvéseiről. Lechner és Wagner jelentős hatása mellett az egyes országok századfordulós építészetét olykor hasonló célok mozgatták, amelyek eltérő formákat szültek. Ilyen például a nemzeti formanyelv keresése, ami nem csak Magyarországon volt hangsúlyos kérdés. Szerbiában a moravai szecessziót megalkotó Branko Tanazević, Bulgáriában Naum Torbov és Anton Tornjov is a helyi, bizánci formákhoz tért vissza a nemzeti jelleget keresve. A vas, vasbeton, az építészeti kerámia kedvelt alkalmazása mind olyan műszaki vagy esztétikai újdonság volt, amelyekkel az egyes nemzetek választ adtak a 20. század művészeti és technikai problémáira.

A szecesszió világnapja programsorozatról további információk ide kattintva érhetők el.


Title of page when printing:
http://www.imm.hu/en/news/view/192,A+szecesszi%C3%B3+hull%C3%A1mai+%E2%80%93+%C3%89p%C3%ADt%C3%A9szet+a+Duna+menti+r%C3%A9gi%C3%B3ban+tabl%C3%B3ki%C3%A1ll%C3%ADt%C3%A1s+