Jump to content
Accessible version main page
Iparművészeti Múzeum Talking map

Szent József álma
 

Az Iparművészeti Múzeum különösen gazdag, pergamenre festett miniatúrakollekcióval rendelkezik a Procopius családnak köszönhetően. A különböző méretű, főképp szakrális témájú festmény többsége a személyes vallásos érzület elmélyítését segítő eszköz. Nem csupán apró szentképekről van szó, hanem nagyobb méretű példányokról is, amelyek sokszor díszes keretbe helyezve lakószobák, szerzetesi cellák falán függtek. Utóbbiak közé tartozik az itt bemutatott – igaz, keret nélküli –, pontozó modorban festett, Szent József álmát ábrázoló darab is (ltsz. 89.426.1; 15 x 9,5 cm). A műfaj különösen kedvelt volt a német nyelvterület katolikus országaiban a 18. század folyamán. Alkotóik ritkán ismertek, legtöbbször a névtelenség homályába burkolózó apácák között keresendők, akik nemcsak az imádságban, hanem a festésben is járatosak voltak.

Az aranyozott keretezésű kép előterében Szent József ül, baljával egy asztalra könyökölve alszik. Térdére eresztett jobbjában tartja szokásos attribútumát, a tisztaságra utaló liliomot. A padlón és a háttérben ácsmesterségét idéző szerszámok hevernek, illetve állnak rendezetten. Szent József jobb válla fölött angyal érkezik, füléhez hajol. Az angyal lobogó zöld köntöse és ruhája, kiterjesztett szárnyai lendületessé teszik a figurát, ami erőteljes ellentéte az alvó férfiú (látszólagos) nyugalmának, s amit csak fokoznak a látomásra mutató, hevesen gesztikuláló kezek. A világoskék háttér előtt gomolygó, aranyba játszó felhők között a holdsarlón álló Mária mint szeplőtelen tisztaságú (Immaculata) hajadon jelenik meg, akire a kép jobb felső sarkában lebegő, a Szentlélekre utaló galambtól induló sugárnyaláb vetül. Alul az ábrázolás latin megnevezése olvasható.

Ezen a festményen Szent Józsefnek a Máté evangélium gyermekségtörténetében szereplő első álma látható. József, Mária jegyese észrevette, hogy menyasszonya gyermeket vár, akit – mivel nem akarta megszégyeníteni – titokban szeretett volna elbocsátani. Ekkor álmában megjelent az Úr angyala, és felszólította: „Ne félj feleségül venni Máriát, mert ami benne fogant, a Szentlélektől van.” (Mt 1,18–20) Ezt az álmot ritkán ábrázolják, noha korai példája a római Santa Maria Maggiore bazilika diadalívének mozaikján szerepel (440. körül). Az álom ábrázolása a katolikus megújulás idején, Szent József kultuszának erősödésével válik gyakoribbá. A szendergő jegyes lesz a főszereplő, a foganás ábrázolása a háttérben marad. Ikonográfiai szempontból a pergamenképnek ez a részlete valóban különleges, ugyanis Mária nem az Angyali üdvözleteken megszokott módon (térdepelve, imádság közben), hanem Szeplőtelen Szűzként jelenik meg. A katolikus tanításnak a barokk korban igazán népszerűvé váló tétele szerint ugyanis Mária már fogantatása pillanatától kezdve mentes volt az ősbűntől. Ez az ábrázolás így nem csupán Jézus szűzi születése, hanem az anya szeplőtelen fogantatása mellett is hitet tesz. Ez utóbbi esemény ünnepét december 8-án, az adventi időszak második hetében tartják.

Szerző: Terdik Szilveszter főmuzeológus, Ötvösgyűjtemény Főosztály

Szentkép - Szent József álma
Ausztria (feltehetően), 18. század
Leltári szám: 89.426.1
Iparművészeti Múzeum, Adattár


Title of page when printing:
http://www.imm.hu/en/programs/view/568,Advent+m%C3%A1sodik+vas%C3%A1rnapj%C3%A1ra?type=archive