A budapesti Iparművészeti Múzeum 19. század közepe óta a South Kensingtoni Múzeum, későbbi nevén Victoria and Albert Museum mintájára alakuló iparművészeti – az angol megfogalmazás szerint „művészeti és design múzeumok” sorához tartozik. Történeti helye, gyűjteménye és épülete miatt a nemzetközi múzeumi élet nagy presztízsű intézménye. Főépülete Lechner Ödön főműve, az építészettörténet stílusteremtő alkotása, az ország egyik emblematikus műemléke, kiemelkedő turisztikai célpontja és kulturális büszkesége.
A 20. század háborúi, különösen 1956 harcai súlyosan megrongálták. Átfogó rekonstrukciója soha nem valósult meg, a szakszerűtlen beavatkozások mostanra kritikus, katasztrófa-közeli állapotot idéztek elő: a tető és a falburkolat meglazult, korrodált elemei zuhanni kezdtek, a közművezetékek az épület belsejében törnek, az elektromos hálózat túlterhelt, a tűz és életveszély általánossá vált, a gyűjtemények fennmaradása, a dolgozók és a látogatók testi épsége nincs biztosítva. Az épület felújítása, műemléki helyreállítása, műszaki konszolidálása halaszthatatlan feladat.