Oszmán–török szőnyegek az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből - In memoriam Batári Ferenc (1934–2005)

A budapesti Iparművészeti Múzeum a világ második leggazdagabb oszmán–török szőnyeggyűjteményét tudhatja mag

áénak. A múzeum közel 800 darabot számláló szőnyegkollekciójának egynegyedét teszi ki a 15–19. századi oszmán–török anyag. Kiállításunkon gyűjteményünk legszebb darabjai láthatók, szőnyegtípusok szerinti csoportosításban. A tárlaton végigkövethető három évszázad török szőnyegeinek motívumváltozása és az egyes szőnyegcsoportok variációgazdagsága. Az összképet a Szépművészeti Múzeum egy festménye teljesíti ki egy jellegzetes török szőnyeg ábrázolásával.

A kiállítás szenzációjának számít két legkorábbi, 15. századi, egyedülálló szőnyegtöredékünk, az ún. Crivelli- és Memling-szőnyegek bemutatása. A korai állatalakos Crivelli-szőnyegtöredékünk világhírnevét Batári Ferencnek, az Iparművészeti Múzeum főmuzeológusának köszönheti. Az oszmán–török szőnyegek nemzetközileg elismert szakértője 1984-ben, tudományos publikációjában tette – „Crivelli-szőnyeg” néven – világszerte ismertté e gyűjteményünkben lévő töredéket, amelyhez hasonlót ábrázolt Carlo Crivelli velencei festő két festményén, 1482-ben, illetve 1486-ban. A Crivelli-szőnyeg és Batári Ferenc személye oly szorosan kapcsolódnak egymáshoz, hogy az Iparművészeti Múzeum e híres műtárgyát Batári Ferenc emlékére „Batári–Crivelli” szőnyegnek nevezte el.

A kiállítás leglátványosabb csoportját az „erdélyi” szőnyegek alkotják, amelyek nevüket onnan kapták, hogy Erdélyben maradtak fenn a legnagyobb számban. Különlegesek a színükben és mintájukban a többiektől elütő, fehér alapú madaras és skorpiós szőnyegek. A török szőnyegek sorát a magyar forrásokban csak „oszlopos” szőnyegként említett Ladik-típusú és más imaszőnyegek zárják.

A kiállításhoz – magyar és angol nyelven – színes képekkel illusztrált katalógus készült.

Helyszín: II. emelet, Kupolaterem