Az Iparművészeti Múzeum Japonizmus és Art Nouveau címmel rendez utazókiállítást Japánban
2020. március 13-án indult útnak az a kiállítás, amelyet Japán négy múzeumában láthat a közönség. Az első állomás a Fukushima Prefectural Museum. Szeptembertől az Ishikawa Prefectural Museumban, 2021 áprilisában a Yamaguchi Prefectural – Hagi Uragami Museumban, októbertől pedig a tokiói Panasonic Museumban láthatja a közönség a tárlatot.
A japán közönség az utóbbi évtizedben egyre inkább érdeklődik saját művészetének recepciója iránt. Számos kiállítás mutatta be ezeket a törekvéseket szerte a világon. Magyarországon az Iparművészeti Múzeum jelenlegi kiállítópartnere, a Várkert Bazár termeiben, a Testőrpalotában láthatott a közönség először olyan kiállítást 2016–2017 telén – Gésák a Duna-parton címmel, három múzeum és egy művészeti alapítvány együttműködésével –, amely a japonizmus magyarországi történetét járta végig a 19–20. század fordulója képzőművészeti anyagának bemutatásával, kiegészítve a mintának tekintett eredeti japán és kínai tárgyakkal.
Az Iparművészeti Múzeum japán kapcsolatai
Az Iparművészeti Múzeum először 1992–1993-ban rendezett kiállítást Japánban, amely tárlaton Herendi porcelánokat, a porcelángyár mesterműveit mutatta be. A 2000–2001-ben rendezett második kiállítás középpontjában a Habsburg udvar reprezentációja és Herendi porcelánok kapcsolata állt. Ezeket a kiállításokat a két legjelentősebb japán újság, a Jomiuri Sinbun és az Aszahi Sinbun szponzorálta, az utazókiállításokat a Daimaru áruházlánc kiállítótermeiben láthatta a japán közönség.
2016–2018-ban a Herendi porcelán történetét alapításától az ezredfordulóig bemutató kiállítást rendeztünk, amely az Art Impression Inc. szervezésében, Japán hat városának múzeumában volt látható.
A Japonizmus és Art Nouveau kiállítás előzményei és megvalósulása
A most megrendezésre kerülő kiállítás terve 2018-ban született. Az Art Impression Inc. kiállításszervező-iroda tulajdonosa, Hisa Ichikawa asszony a sikeres Herend-tárlatot követően kérte föl a kiállítás kurátorát, Balla Gabriella művészettörténészt egy, az Art Nouveau stílusában készült alkotásokból válogatott kiállítás megrendezésére.
A vállalkozás kezdetben elég merésznek bizonyult, nehezen indult, hiszen a múzeum gyűjteményének legszebb darabjait jelenleg – A mi szecessziónk címmel – a Ráth György-villában 2018 őszén megnyitott kiállításán mutatja be. (A cím a Lechner Ödön tervezte Üllői úti palotából – a rekonstrukció idejére történő – kivonulásra utalt. A kiállítás kurátora dr. Horváth Hilda művészettörténész. A tárlatot állandó kiállításunknak tekintjük.) Komoly szakmai kérdésként merült föl, hogy megrendezhető-e egy utazókiállítás a raktárakban maradt alkotásokból?
Az utazókiállítás előkészületei, a tárgyválogatás a Kerámia- és Üveggyűjtemény műtárgyaiból 2019 tavaszán indult, éppen akkor, amikor a legnagyobb darabszámú és leginkább törékeny gyűjtemény kiköltözött az Üllői úti épületből. A restaurátorok munkája 2019 őszétől már a Jászberényi úti műteremben folyhatott.
A Japonizmus és Art Nouveau című utazókiállítás főként olyan európai és amerikai művek válogatása, amelyeket a japán művészet inspirált. A kiállítást azért a Kerámia- és Üveggyűjtemény anyagából válogattuk, mert az előírt, szigorú műtárgyvédelmi körülmények között kezelt kerámiák, porcelán- és üvegtárgyak kevésbé érzékenyek a fény, a pára és a hőmérséklet kismérvű változásaira, így professzionális csomagolás és szállítás mellett biztonságosan kiállíthatók.
A tárlat százhatvanöt tételt / kétszáznegyvenegy darab műtárgyat mutat be. A francia Théodore Deck kerámiái, Émile Gallé és a Daum fivérek üvegei, Minton & Co. angol kerámiagyár tárgyai, a svéd Rörstrands Porslinsfabriker A.B. porcelánjai, a dán Herman August Kähler kézműves kerámiái, a koppenhágai Királyi Porcelángyár, a Bing és Grøndahl gyár tárgyai, Louis Comfort Tiffany irizáló díszüvegei, a francia Alexandre Bigot épületkerámiái mellett negyvenhét tétel képviseli a pécsi Zsolnay kerámiagyárat.
A műtárgyak világkiállításokon, valamint korabeli kortárs tárlatokon vásárolt remekművek, amelyek múzeumba kerülése annak volt köszönhető, hogy a 19–20. század fordulóján a kormány különleges rangra emelte a tudományt, a kultúrát és a művészeteket. Az akkori államigazgatás jelentős tekintélyű és befolyású vallás- és közoktatásügyi miniszterei, Csáky Albin és Wlassics Gyula érdeme, hogy tetemes összegekkel támogatták az Iparművészeti Múzeum vásárlásait, gyűjteményének gyarapodását. Az Iparművészeti Múzeum főigazgatói abban az időszakban Ráth György (1828–1905), majd 1896-tól Radisics Jenő (1856–1917) voltak. Radisics számos olyan szakmai és emberi tulajdonsággal rendelkezett, amely segítségével a magyar múzeumot a világ legjelentősebb hasonló jellegű intézményei közé emelte. Műveltsége, tudása, kifinomult ízlése, nyitottsága a művészetek összességére, valamint a kortárs művészetek iránti fogékonysága páratlan volt. Mindez kiváló diplomáciai és üzleti érzékkel párosult. Széles körű levelezést folytatott művészekkel, műhelyekkel, gyárakkal, múzeumokkal, kereskedőkkel. A múzeumhoz vonzott gyűjtőket, művészeket, múzeumpártolókat. Látogathatóvá tette a múzeum tanulmányi gyűjteményeit. A Japonizmus című kiállításon bemutatásra kerülő alkotásokból több mint hatvan tétel Fettick Ottó ajándékaként került 1948-ban az Iparművészeti Múzeumba.
A kiállítás hat fejezetben mutatja be az alkotásokat
1. Japonizmus
2. Távol-keleti hatások – formák és mázak
3. A japonizmus aranykora
3.1 A növényvilág motívumai
3.2 Ragyogó felületek
3.3 Jellemző díszítmények
3.4 Állatok ábrázolása
4. Japonizmus az építészetben – A Bigot-pavilon és egy Zsolnay-fríz
5. Az Art Nouveau egy másik útja – A Jugendstil
6. Japonizmus és art deco
(Képek a tárgycsoportokról a galériában érhetők el.)
A kiállításhoz japán nyelvű katalógus készült, amelynek szerzője a kiállítás kurátora, Balla Gabriella. A kötet Kida Takuya, a tokiói History of Art and Design at Musashino Art University professzora tanulmányával jelenik meg.
2022. évi tervek – a kiállítás itthon
Az Iparművészeti Múzeum úgy tervezi, hogy az utazókiállítás anyagát – annak hazaérkezését követően 2022-ben, a múzeum alapításának 150. évfordulója alkalmából rendezett eseménysorozat keretében – Magyarországon több vidéki helyszínen is bemutatja. A tárlat a Ráth György-villában megrendezett állandó kiállításra is fel kívánja hívni a figyelmet. A hazai utazókiállítás során a vidéki múzeumokkal együttműködve az ottani, a japonizmus stílusában készült közgyűjteményi vagy magángyűjteményi alkotások is reflektorfénybe kerülhetnek.
Balla Gabriella főosztályvezető, Kerámia- és Üveggyűjtemény Főosztály