Ugrás a tartalomra
Akadálymentesített változat főoldal
Museum of Applied Arts Hangostérkép

Múzeumpedagógia

A tematikához kötődő témanapok a török világról és az iszlám kultúrából, azoknak a magyar művelődéstörténetre gyakorolt hatásából nyújtottak ízelítőt a pályázatban szereplő óvodák csoportjainak számára. Bár az óraterveket külön építettük fel, a múzeumpedagógiai, sőt a drámapedagógiai programok is egymásra épültek, mert ennél a korcsoportnál a folyamatosság fenntartása révén a gyerekeknek a feladatokba való bevonásuk és motivációjuk hatékonyabban működik. Az első két témanap 3 részből állt (múzeumpedagógiai, drámapedagógiai és kézműves), s a program változatossága révén - bár a három óra rendkívül hosszú idő óvodáskorúak számára - a megfelelő foglalkozássorrenddel, változatos elfoglaltságokkal és motivációval a gyermekek figyelme végig fenntartható volt és könnyen bevonhatóak voltak a játékba és a kalandokba. Maguk a kísérő óvodapedagógusok is meglepődtek a gyermekek kitartó érdeklődésén. A témanapok kialakításakor kiemelt figyelmet szenteltünk annak, hogy egy-egy nap foglalkozásai egységes egészet alkotva, egymást kiegészítve a mese keretein belül is valós ismereteket és élményeket közvetítsenek. A csoportokat a bejáratnál Naszreddin hodzsa (Visontai Dóra és Kristofóri Szilvia) fogadta, s invitálta mesés utazásra Törökországba. A két hodzsa, a csoportok útikalauzaiként kísérte végig a kicsiket a foglalkozások különböző szakaszain.

Az első témanapon a török kultúra textíliái (szőnyegek, ruhák, alapanyagok), valamint színek, illatok (dohány, kávé stb.), tárgyak (papucs, kancsó, kávésfindzsa stb.) vizsgálatával tettük szemléletessé a foglalkozást. Nagyon hasznos és izgalmas eszköznek bizonyult a török sátor, mely maga is ’textiltárgy'-ként tudott működni, miközben a foglalkozások egy részének helyszínéül is szolgált. A kerettörténet szerint Naszreddin hodzsa megígéri a gyerekeknek, hogy varázsszőnyegén elrepíti őket Törökországba. Azonban a szőnyeg elromlott, hiába próbálkozik a hodzsa (és a gyerekek) különböző varázsigékkel, a szőnyeg nem száll fel. Ezért megkéri a gyerekeket, menjenek el vele a bazárba, és segítsenek neki új repülő szőnyeget venni. Hogy a sok idegen ne legyen feltűnő, a gyerekek is török ruhát öltenek, és elindulnak Naszreddinnel a bazár helyszínére, az „Oszmán-török szőnyegek” kiállításra, ahol számos szőnyeget megnéznek, majd ki is választják a legszebbet, de végül is nem veszik meg, hogy mások is megcsodálhassák. Mivel így elrepülni nem tudnak, a hodzsának eszébe jut, hogy a török szultán a múzeumban felejtette a sátrát, hát nézzék meg azt, hisz egészen biztos ott is sok csodálatos dolog lehet. (A drámapedagógiai foglalkozáson a képzeletbeli repülő szőnyeg már működött és sok játékkal és mozgással, kalandosabbnál kalandosabb helyzetekbe repítette a gyerekeket.) A kapcsolódó kézműves foglalkozások megválasztásakor egyrészt igyekeztünk a napi tematikához kapcsolódni, lehetőséget adva az aznap látottak hallottak legalább részleges felelevenítésére, másrészt messzemenőkig figyelembe venni a korosztályi sajátosságokat (finommotorikájuk még gyengén fejlett, és koncentrációs készségük is limitált). Különösen fontos szempont volt ez a vegyes, 3-6 éves korú, csoportoknál. Így ezen a napon a fiúk török turbánt, a lányok arcfátyolt készítettek maguknak. Az alapokat előre elkészítettük, így számukra elsősorban a tárgyak díszítése volt a feladat. A díszítésre használt kagylók, préselt levelek, tészták, színes papírok, tollak, flitterek és strasszok társítása, nem csak számukra, de az óvodapedagógusok számára is újnak bizonyult, megmutatva nekik, hogy ha nyitott szemmel járunk a világban, akkor egy-egy nem használt, vagy más funkcióval társított tárgy mi mindenre használható.

A második témanap „kincsesládája” maga a múzeum volt. Kerettörténete szerint Naszreddin hodzsa ezúttal a török szultán palotájába viszi a látogatókat, aki nagyon barátságos ember és nagyon szereti a növényeket és az állatokat. Az épületet bejárva, megcsodálva annak különböző építészeti elemeit (díszboltozat, boltívek, kupola, virágok, indák stb.) sok ismeret volt átadható mind a keleti építészetről, mind annak magyar vonatkozásairól. Közben a kis vándorok számos próbát álltak ki, (puzzle összerakása, bátorság-próba, kérdezz-felelek, ellentétpárok keresése stb.) hogy méltónak bizonyuljanak arra, hogy megtekintsék a török szultán kincsestárát, amelyet a Gyűjtők és kincsek című állandó kiállítás képviselt. A kiállításon a török időkből származó tárgyakat figyelték meg, azok kidolgozottságát, anyagát, majd olyan tárgyakat kerestek, amelyeken állatok (madarak, kutya, ló stb.) látható. A foglalkozáson szerepet kapott valódi kincsesláda is, melynek mélyén különböző tárgyak rejtőztek, s a gyerekek feladata volt eldönteni, hogy ezekből mi kincs és mi nem. A drámapedagógiai foglalkozás ezt a gondolatsort folytatva indult, ahol immár nem tárgyakról, hanem fogalmakról döntötték el a gyerekek (pl. barátság, egészség, bátorság stb.) hogy kincs, azaz érték-e, vagy sem. Ezt követően a játékok az érték és értéktelenség, témaköréhez, illetve az épület – a „palota” bizonyos részeinek „felfedezéséhez” kötődtek. A műhelyben ezúttal varázspapucs és varázserejű amulettek készültek, hogy a kis vándorok kellően felvérteződjenek a még hátralévő harmadik témanap kalandjaira. A harmadik témanapon egy háromórás játékos drámapedagógiai foglalkozás keretében játékokkal, szerepgyakorlatokkal elevenítettük fel a korábbi ismereteket és élményeket, melyben helyet és szerepet kaptak a gyerekek által az előző alkalmakkor elkészített és a foglalkozásra magukkal hozott tárgyak is. Az élményszerűség és interaktivitás biztosítására a Theatrum Decor Bt kivitelezésében elkészült egy XVI. századi török sátor korhű másolata, beszerzésre kerültek tárgymásolatok, valamint korabeli ruhák gyermekméretű másolatai is, (e célra a múzeum török eredetű textíliáin látható díszítőmotívumok felhasználásával készíttettünk számukra kaftánkákat, mellényeket és „török bugyogókat”) amelyekbe minden gyermek felöltözhetett. A sátorban igazi török hangulat alakulhatott ki, amely egy kis időre kiszakította a gyermekeket saját közegükből és igazi, élményszerű tanulási folyamatra adott lehetőséget.

E programok során együttműködő partnereink voltak:

  • Csudafa Óvoda (IX. kerület) 2 csoport
  • Eszterlánc Magyar-Angol Montessori Óvoda (XI. kerület) 3 csoport
  • Kicsi Bocs Óvoda (IX. kerület) 2 csoport
  • Liliom Óvoda (IX. kerület) 1 csoport
  • Vabababa Művészeti Egyesület (Nagykanizsa) 1 csoport

      A múzeumpedagógiai programot kidolgozták Visontai Dóra és Kristofori Szilvia. A jelmezeket tervezte és a kézműves foglalkozást vezette Kesserű Andrea jelmez- és textiltervező iparművész. A török sátor másolatát Dévényi Rita díszlet- és jelmeztervező tervezte és a Theatrum Decor Bt. kivitelezte. A drámapedagógiai órákat Uhrin Csaba drámapedagógus tartotta, a záró foglalkozást pedig Uhrin Csaba közreműködésével a Momentown Színtársulat vezette.


Oszd meg velünk élményeidet!

Már jártál nálunk? Írd meg, hogyan tetszett - de ha hiányzott valami, mi azt is szeretnénk meghallgatni! Minden hozzászólást elolvasunk!




Kattints a következő képre: póló


Az oldal címe nyomtatáskor:
http://www.imm.hu/hu/muzped/view/1,A+t%C3%B6r%C3%B6k+szult%C3%A1n+palot%C3%A1ja