Vasárnap éjszaka rendezik meg a 93. Oscar-gálát, ahol az arany szobrocska ismét a filmes szakma legjobbjaihoz vándorol majd. Az Oscar-díj 1929 óta az Egyesült Államok legrangosabb filmművészeti díja, az elmúlt években több alkalommal hazai kapcsolódású filmeknek és alkotóknak is szurkolhattunk.

Kicsit kutakodtunk a múzeum gyűjteményében, és a filmvilág két olyan ikonikus alakjához kapcsolódó metszetet hoztunk, akik nem is egyszer kerültek az Oscar-díj közelébe: Greta Garbo és Charlie Chaplin, a filmtörténet megkerülhetetlen figurái.

A háromszor (1930, 1938 és 1940) Oscar-díjra jelölt Greta Garbo az arany szobrot végül 1955-ben életműdíjként nyerte el ‘feledhetetlen színjátszásáért’. A svéd származású színésznő a némafilmes alakításaival lett világhírű, de az ezt követő hangosfilmekben is sikeres maradt. Talán ezt mély, fátyolos hangjának is köszönhette. A múzeum gyűjteményében megtalálható, őt ábrázoló linómetszet ugyanabban az évben készült, mint az 1939-ben bemutatott Ninocska című film, amely az egyik Oscar-jelölést hozta el Garbónak.

A másik filmcsillagot, Charlie Chaplint négyszer jelölték Oscarra, amelyből aztán egyet el is nyert 1973-ban, a Rivaldafény című alkotásának legjobb eredeti filmzenéjéért. Előtte egy évvel szintén színpadra szólították, amikor is életműdíjat vehetett át. Színészként, rendezőként, forgatókönyíróként, zenészként és producerként is értékelték, feltehetően Chaplin volt a legkreatívabb, legnagyobb hatású személyiség a némafilm világában.

A két világsztárhoz kapcsolódó metszet a legnagyobb magyar ex libris-gyűjtő, dr. Soó Rezső (1903-1980) botanikus és műgyűjtő jóvoltából került a múzeumba. A mintegy 65 ezer darabos kollekcióját 1969-ben ajándékozta az Iparművészeti Múzeumnak, ennek az adománynak köszönhetően a múzeum adattárában található a világ egyik legnagyobb ex libris gyűjteménye.

Az ex libris egy sokszorosított technikával készített, kisméretű grafikai alkotás, más nevén könyvjegy, amely a könyv táblájának belső oldalára ragasztva jelölte a könyv tulajdonosát. A 19-20. század fordulójától már nem feltétlenül ragasztották a könyvekbe, inkább kifejezetten gyűjteményi tárgyak lettek, és a tisztelet jeleként is készülhettek.

A Garbóról készült ex libris alkotója, a francia André Herry linóleummetszete hűen tükrözi a titokzatos filmsztár portréját. A Chaplinről készült metszeten a színész-rendező legendás hosszú orrú cipője, sétabotja és keménykalapja is megjelenik. A grafika valószínűsíthetően Chaplin alkotása, aki a filmezés mellett a rajzolásban is tehetséges volt.