Ugrás a tartalomra
Akadálymentesített változat főoldal
Museum of Applied Arts Hangostérkép

Ki ne hallott volna az ügyességi játékkal elnyerhető „pünkösdi király” címről, amelyet az a legény nyert el, aki a többi versenyzőt legyőzve akár egy évig is a falu minden lakodalmába és összejövetelére hivatalos volt? Vagy a pünkösdi harmat szépségvarázsló erejéről, amelyben napfelkelte előtt mosdatták arcukat a lányok, hogy bőrük üde legyen?

Az egyik legnagyobb keresztény ünnep, a pünkösd elnevezés a görög pentékoszté (ötven) szóból ered, ami a húsvét utáni ötvenedik napot jelenti. A Szentlélek eljövetelének, az első keresztény közösségek létrejöttének és az egyház születésének ünnepe. Az ünnep kapcsán a május hónapot pünkösd havának is nevezik, a termékenységet, tavaszt, megújulást köszöntő eseményt számos népszokás övezi: zöldágjárás, pünkösdi királynéjárás, mátkálás és pünkösdölés.

Az ünnep kapcsán ma az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből a kiemelkedő norvég kárpitművész, Frida Hansen (1855–1931) ‘Pünkösdi kórus’ című falikárpitját hoztuk el. Az ünnepi dicsőítő éneket zengő, imádságra kulcsolt kezű nőalakokat ábrázoló falikárpit 1897-ben készült, a két részből álló alkotás jobb oldali párja egy norvégiai magángyűjteményben található. Ez utóbbin olvasható a CHOR (kórus) szócska, míg az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében őrzött, most bemutatott darabon a PINTSE (Pünkösd) felirat rajzolódik ki. A tavasz virágaként és egyben az évszak egyik szimbólumaként ismert nárcisz, valamint a dalt zengő kórus előadása ünnepi keretet ad a jelenetnek.

A műtárgy készítőjét, a jelentős nemzetközi karriert befutott kárpitművészt a norvég szecessziós művészet egyik központi figurájának tartják.

A fiatal lány rajz- és festészeti tanulmányokat folytatott, majd családja 1883-as elszegényedése után kezdett komolyabban foglalkozni a szövés mesterségével. A technika iránti komoly érdeklődése kéz a kézben járt a norvég szövési hagyományok újjáélesztésének igényével, a régi kárpitok jelentősen inspirálták művészetét. Ekkoriban tanulta meg, hogy kell a fonalakat növényi festékekkel színezni. Munkájában a szövés és a hímzés régi, akkoriban már csak egyes parasztcsaládoknál fennmaradt művészetének felélesztését tűzte ki célul.

Napjainkban művészete ismét fókuszba került, Frida Hansen virágmotívumai és vegyszermentes technikái aktuálissá válnak környezetvédelmi szempontból.

Oldal megosztása

Az oldal címe nyomtatáskor:
http://www.imm.hu/hu/news/view/328,Az+%C3%B6tvenedik+napon