Ugrás a tartalomra
Akadálymentesített változat főoldal
Museum of Applied Arts Hangostérkép

Harisnya és cipő, valamint az egész testet eltakaró viselet a vízparton? Manapság bizony nagy feltűnést keltenének a századforduló fürdőszettjei és strandolási szokásai. Az Iparművészeti Múzeum legújabb időszaki kiállítása, a Dresszkód: szecesszió a 19-20. század fordulójának női viseleteit, köztük az egyre aktívabb életmódú nő munkába, sportoláshoz vagy szabadidős tevékenységekhez viselt öltözékeit mutatja be a Ráth György-villában.

A 19. század vége felé divatba jött a sportolás és elfogadottá vált a hölgyeknek is az aktív életmód, amely mind az öltözködés, mind a szabadidős tevékenységek terén új lehetőségeket nyújtott. Egyszerűbb, szabadabb és nagyobb mozgást engedő öltözékek jelentek meg, a korábban inkább férfiak által űzött sportok – mint például a tenisz, a golf és az úszás – a hölgyeknek is új perspektívákat nyitottak. Bár a fürdőzés és az úszás szenvedélyének a nemek külön helyszíneken hódolhattak, a tengerparti séták és a vízbe csobbanás a társasági élet meghatározó tevékenységévé vált a századfordulón.

Sokan ódzkodtak attól, hogy megmártózzanak a természetes- és gyógyvizekben, amit aztán a fürdőzés jótékony hatásáról írt orvosi beszámolók enyhítettek a 19. század végén. A középosztály kiszélesedésével és az infrastruktúra fejlődésével pedig egyre gyakoribbá vált a különféle gyógyvizekkel rendelkező fürdővárosok látogatása. Nem is feltétlenül a gyógyulás állt a középpontban, hanem a hozzá kapcsolódó társasági élet. Például a Balaton északi települései iránt már a 19. század első felében megnőtt az érdeklődés, de a déli, majd később az északi parton végigfutó vasútvonal kiépítése hozott igazi turizmust a tó környékére. Az 1800-as évek második felében jöttek létre az első fürdőtelepek, amelyeken fövenyes strandokat létesítettek, fürdőházakat építettek. Érdekes tény például, hogy Füreden először a savanyú vizéről ismert gyógyforrás volt népszerű és nem a selymes vizű Balaton.

A nyári kikapcsolódás jegyében a fővárosi elit akár heteket töltött el egy-egy kedvelt európai fürdővárosban vagy a tengerparton. A lazítás fő eleme nem a vízbe csobbanás és a napozás volt, sokkal inkább a vízparti séták, a tóparti ücsörgések és a beszélgetések. A fürdőzési etikettet a kor illemszabályai ebben az időben még jelentősen befolyásolták. Egy igazi úrinő kalap és kesztyű nélkül nem léphetett ki az utcára, hiszen a hófehér bőr kiváltságnak számított, míg a napbarnított vagy szeplős bőr egyáltalán nem volt divatos.

A tengerpartokon és egyéb fürdőhelyeken úgynevezett fürdőkocsikat használtak annak érdekében, hogy a nők elkerüljék a kíváncsi férfi tekinteteket. Ezek a kerekeken mozgó kocsik öltözőkabinként is szolgáltak. A kabinokat lóval vagy emberi erővel – esetleg rámpával – a vízbe gurították, hogy a fürdőző biztonságos távolságban élvezze a hullámok nyújtotta lehetőségeket. Mikor végzett, a kocsi sarkára erősített zászló jelezte, hogy visszavontathatják a partra.

A századfordulón aztán a szabadidős sportok elterjedésével a fürdőzés népszerű nyári program lett, így a fürdőruhák terén is hódított a praktikum: könnyebb, légiesebb anyagokat használtak és a kétrészes nadrág része is térdig érhetett már. Az úszódresszt kiegészítő harisnya és cipő kombinációja ma már elképzelhetetlen, de a napszúrást kivédő fodros sapka akkoriban sem bizonyult rossz ötletnek. A korszakban használt köpenyszerű fürdőruhák – a szemérmesség és a szőrtelenítés kezdetlegességéből adódóan – még nem mutatták meg a fedetlen lábszárakat és karokat. Fontos elvárás volt, hogy a fürdőruha anyaga még vizesen se legyen átlátszó, sok esetben pedig kövekből álló nehezéket varrtak a ruha aljára, hogy az ne menjen a víz felszíne fölé. A testhezállóbb strand- vagy sportöltözékek akkor jöttek divatba, amikor a világversenyeken már rövidebb és kényelmesebb dresszekben szerepeltek a sportolónők. Innen pedig egy pár évtizedes ugrással eljutunk a ma is használatos, színben és formavilágban egyátalán nem kötött fürdőviseletekhez.

Ahhoz, hogy a kor – mai szemmel akár megmosolyogtató – fürdőzési szokásait és az ezt reprezentáló öltözékeket megismerjék, látogassanak el időszaki kiállításunkra. Ne aggódjanak, a Ráth-villában látható bemutatóhoz nincs különösebb dresszkód!

Oldal megosztása

Az oldal címe nyomtatáskor:
http://www.imm.hu/hu/news/view/341,Szem%C3%A9rmes+csobban%C3%A1s