Egy év kihagyással és egyhetes csúszással rendezték meg a hétvégén a csatkai Mária-napi roma búcsút. A kihagyás a koronavírus-járványnak szólt, a csúszás pedig az eucharisztikus kongresszusnak. De visszakerült Csatkára a két pápa által is megáldott, országjáró cigánykereszt, valamint újabb öltözékkel bővült a szentkúti kegykápolnában lévő Mária-szobor ruhatára, az első magyar roma divatcég, a Romani Design ugyanis – az Iparművészeti Múzeum felkérésére – készített rá egy rend ruhát.
A Kárpát-medencei cigányság fontos búcsújáró helye Csatka. Bár az idén jóval kevesebben zarándokoltak el ide. Hogy az érdeklődésapadás a covidnak szól, az időpontváltozásnak vagy annak, hogy nem húztak fel bulisátrakat, nem tudjuk. De aki eljött, annak hitéletének fontos része a szeptemberi Csatka-járás. Sokan Szlovákiából is rendszeresen ideutaznak, de jönnek más környező országokból. Van, aki csak pötyögi a magyart, de mint a szent kút medencéjének csodavizére váró fiatalember mondja: nincs ilyen rendkívüli hely máshol.
A legtöbben roppant elegánsan érkeznek, nem ritka, hogy tűsarkúban botorkálnak az úton, vagy várnak a sorukra a kútnál, ahol csendesen folydogál a víz három csőnél. Tömegek várják, hogy eljussanak a célhoz, a zacskókból előkerülnek a kisebb-nagyobb flakonok, üvegek, korsók, illetve a bazárban vásárolt fehér vagy kék – giccses, műanyag - Mária-kulacsok. Egy kapucnis zarándok vödröt rak a csap alá, eltelik egy kis idő, amíg megtelik. Csodákra képes a víz, mesélik, a legenda szerint visszaadta egy vak férfi látását, meggyógyította a fájós lábakat. Hogy mennyire rapid a hatása, nem tudni, de az idősek nehezen veszik az emelkedő utat. Meg-megpihenve a kegyhelytől a vásár felé. A kúttól kicsit feljebb egy slagból is folyik a víz, el-eltöprengenek sokan, hogy ez ugyanaz a víz-e. De gyorsan meggyőzik magukat, hogy igen, ez nem lehet más, csak itt kevesebbet kell várakozni rá és gyorsabban zubog.
A legtöbben ajándékkal érkeznek a Szűzhöz, áldását kérik. Ki kazalnyi kardvirággal, ki virágkosárral. Vasárnap délutánra szinte beborítja a teret a vágott- és a művirág. Az árusok bódésorán jól megfér a dizájnruha és a rózsafüzér, a Jézus-címkés bor és a mézeskalács szív. Van, aki alkudozik a 1,5 méteres gyertyára teleragasztva Mária és Jézus képével, amelyet az egyik Mária-szobor előtt gyújt meg, máshol meg kétsoros nótát éneklő Disney-figurákat vásárolnak a gyereknek, amelyek akár órákig éneklik a Let it Snow!-dal két sorát a Jégvarázsból. Párok és családok szelfiznek vagy fotózkodnak a szobor lábánál, örök emlék az évről évre bővülő család.
A hagyomány szerint a roma hívek adományként díszruhát varratnak a Mária-kegyszoborra, amelyet óránként cserélnek. Állítólag volt, aki aranyból készült koronát és láncot is hozott ajándékba. A „ruhatárban” már majd’ kétszáz darab ruha pihen, minikiállításban fellógatnak jó párat a kegyhelyen. A ruhacsere rítusában billenékeny létrára kell felmászni, hogy először lekerüljön az állandó kék öltözék, majd felhúzzák rá egy család vagy jelen esetünkben a Romani Design ruháját, amelyet az Iparművészeti Múzeum felkérésére tervezett Varga Erika és testvére, Varga Helena. A Romani Design a kortárs dizájn gyűjtemény Körforgásban-sorozatának következő alkotópárosa. Az Iparművészeti gyűjteményéből szentképeket válogattak, és a motívumjai inspirálták őket új ruhák tervezésére. A gyűjteménybe kerülő 6 ruhán túl arra is, amelyet a csatkai Szűzanya-szobor viselt múlt szombaton. A mintába Erika, Helena és édesanyjuk arcképét varázsolták bele.
Helena öltözteti a szobrot, úgy mozog a létrán fel-le, mint egy akrobata. Igazgatja a palástot, visszahelyezi a koronát, elégedetten néz a feldíszített szoborra – nem sokkal azután, hogy énekelt a szombat esti misén. „Nagyon szépen énekelt. Nem tudom, mit énekelt, de szép volt” – megy hozzá egy asszony, aki az eucharisztikus kongresszuson is hallotta Helenát.
A romanisok szintén árulnak. A sátorban kaphatóak a Varga nővérek ruhái, maszkjai, fejpántjai, valamint anyukájuk készítette gyerekholmik. A szülők évtizedek óta árulnak itt, az édesapa 2019-es halála megrázta az egész családot, de visszajárnak, emlékeznek.
Erika azt panaszolja, hogy kevesen akarják viselni az eredeti cigány viseletet, ennek szép kivétele Sztojka Zoltán, aki élénk, színes, pazar mintás ingekben, mellényben pompázik, fején fekete kalap, ujjai dúsan ékszerezve. A többiek is színesben, de sokkal hétköznapibb ruhában ünnepelnek. Fekete szinte senkin nincs, mert az a gyász színe.
A szombat kora esti misén, amelyen Helena is énekelt, Dúl Géza atya prédikál, és beszél az erőszak ellen, hangoztatja az egyenlőség fontosságát, kiemeli a kereszt ünnepét. Példázatot hoz Kálmán barátjáról, aki hatalmas keresztet fűzött aranyláncára. Amikor később alaposan megverte a feleségét, a pap megkérdezte tőle, tudja-e, mit jelent a kereszt a nyakában. Ferenc pápa szerint ugyanis nem arra ösztönöz, hogy erőszakot kövessünk el, legyőzzük a másikat. A férfi ereje nem erőszakra való, hanem, hogy megvédje a családját. Aki visszaél az erejével, az nem a kereszt tanítása szerint él. Az atya arra kéri a híveket, hogy Krisztust kövessék, ne fölényeskedjenek, kritizáljanak igaztalan módon; szelíden, alázattal és szeretettel éljenek, éljünk.
Mesélik, a hitéleten túl a párválasztásban is szerepe van a búcsúnak. A családok is itt találkoznak, köszöntik egymást. Az esti közös tánc ezt erősen segíti, minden sátorban más zene szól, és imádják a nagy közös bulizást. Az idén szűkítették a mulatási lehetőséget, de így is szól a zene meg a tánc a vendéglátósoknál, kerülgetve az eldobott kürtőskalácsokat, kenyérhéjakat. Pazar látvány a keresztelő lakomája a vendéglátósok közé felhúzott hosszú asztal, csülkökkel, libacombokkal, hatalmas gyümölcsös tálakkal, pezsgőkkel.
A vasárnap két főszereplője: a Kisboldogasszony főbúcsú ünnepi szentmiséje Udvardy György érsekkel, a veszprémi főegyházmegye főpásztorával és a cigánykereszt, hivatalos nevén a Csatkai Áldott Kereszt hazaszállítása. Két pápa többször is megáldotta a Vatikánban ezt a fakeresztet, az eucharisztikus kongresszuson Ferenc is áldásban részesítette. A pápa képével felmatricázott furgonon, üvegvitrinben szállították haza a keresztet, amely bejárta az országot. A zalalövői Kövesi Csaba, az Áldott Kereszt Egyesület alapítója 2003-ban készíttette. Az egyesület segítséget szeretne nyújtani a cigányságnak, hogy ismét elismert és megbecsült tagjai legyenek a többségi társadalomnak, és olyan célok elérésére serkenthetik a programban résztvevőket, amelyek segítségével minden szinten megállják helyüket.
