Ugrás a tartalomra
Akadálymentesített változat főoldal
Museum of Applied Arts Hangostérkép

Yehudi Menuhin javaslatára október 1-jén ünnepeljük a zene világnapját. Az ötlet 1975-ből származik, ekkor volt a hegedűművész az ENSZ Nemzetközi Zenei Tanácsának elnöke. A világszerte ünnepelt nap célja, hogy a zene segítségével közelebb kerüljenek egymáshoz az emberek, világok és nézetek. Körbejártuk hát az Iparművészeti Múzeum gyűjteményét a textiltől a bútorosztályig, és most megmutatjuk a műtárgyakon az évszázadokon átívelő muzsika megjelenési formáit.

Szinte halljuk a recsegve megszólaló klasszikusokat Bozzay Dezső Olimpia W elnevezésű rádiókészülékén. Az eredetileg belsőépítész, formatervező a magyar Philips Művek tervezőjeként alkotta meg ezt a diófából készített rádiót. Nevéhez számos híradástechnikai termék – televízió, telefon – kötődik, sokaknak elsőként mégis a 4-6-os vonalán megismert, kétcsuklós villamos kapcsán ismert a neve, amelynek társtervezője volt.

Gáborjáni Szabó Kálmán fametszetén egy zongorán szenvedélyesen játszó nő alakja rajzolódik ki, a nyitott ablakon beáradó fény rávetül a hangszerre, és az azon nyitva lévő kottáskönyvre. Ez az ex libris, azaz művészi igényű tulajdonjegy Tamkó Olgának készült. Az ex libris a 19. század végén önálló kisgrafikai műfajjá vált, és a műgyűjtés tárgya lett. Személyes jellegénél fogva lehetőséget nyújt a tulajdonoshoz kötődő karakterjegyek kiemelésére. 

A fából és rézveretekkel 1870 körül készült kottaállvány szinte várja a kiterített partitúrát. Alsó polcain további kották és zeneművészeti kiadványok tárolására szánt bútor nem feltétlenül a koncerttermekbe tervezett darab, ám annál mívesebb dísze lehetett egy 19. századi polgári otthonnak.

Az élet művészete című, Nádai Pál által írt könyv egyszerű kékesszürke bőrkötésén egy fekete zongorán játszó piros ruhás nő látható. Nádai a Magyar Iparművészet című lap munkatársaként is dolgozott, idehaza rendszeresen megjelentek cikkei iparművészeti és a művészeti nevelés témájában. E kötetében Nádai a lakás, a modern kertek, a divat kultúrájáról és a terített asztal esztétikájáról ír.

Pierre le Roy francia órakészítő több alkotása is megtalálható az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében, a zene világnapja alkalmából ezt az arany hátlapon beágyazott zománc megmunkálású, hangszereket ábrázoló zsebórát mutatjuk be. Az 1780 körülre datálható ötvös remekművön a muzsika nélkülözhetetlen eszközei, lant, gitár, dob és kotta szerepelnek.

Egy 18. századi, Franciaországból származó legyezőről sem hiányozhatnak a közös muzsikálás kellékei. A szabadban mulató társaság borospohárral koccintó csoportja mellett két zenész ül, egyikük dudán, a másik hegedűn játszik. Jobbra fűben heverésző leányka mellett egymást ölelő pár figyel a zenészekre. A legyezőn visszaköszönő jelenet első pillantásra akár az öt érzék – látás, hallás, érintés, szaglás és ízlelés – allegóriája is lehetne.

Hangszereiket a téli, falusi utcán cipelő vándorzenészek alakja jelenik meg Pálinkás Béla századfordulón készített keménycserép vázáján. A három muzsikus fázósan, nagykabátban bandukoló alakja mellett a hegedű és nagybőgő is hangsúlyosan jelenik meg. A műtárgy feltehetően szerepelt a múzeum 1903. évi karácsonyi kiállításán is.

0

Végezetül a Zeneakadémia széksorának két darabjával invitáljuk olvasóinkat egy kis zenehallgatásra, amely a bécsi Jacob & Josef Kohn bútorgyárának terméke volt, és 1976-ban került a múzeum gyűjteményébe. Az 1975-76-os tanévben ünnepelte ugyanis fennállásának 100. évfordulóját a Zeneakadémia, és ennek kapcsán az épületben kisebb felújítási munkákat is végeztek. A nagyterem széksorait is javították, egyes elemeit kicserélték.

Gyönyörködjenek muzsikával kapcsolatos műtárgyainkban, és ünnepeljük együtt a zene világnapját az Iparművészeti Múzeum harminchárom tematikus zenei válogatásával. Hallgassanak bele, érdemes!

Oldal megosztása

Az oldal címe nyomtatáskor:
http://www.imm.hu/hu/news/view/382,A+zene+az+kell%E2%80%A6