Ugrás a tartalomra
Akadálymentesített változat főoldal
Museum of Applied Arts Hangostérkép

„Nem volt soha egyéb szándékom, vágyam, festeni akartam!” – írja Vaszary János hivatásáról életrajzában. Bár Vaszary legismertebb alkotásai kétségtelenül a festményei, de ahogy ő is, úgy más festőművész szintén letette névjegyét alkalmazott művészeti alkotások létrehozásában. A magyar festészet napja alkalmából gyűjteményünk olyan tárgyaiból válogattunk, amelyek egy-egy jól ismert hazai festőművészhez köthetőek.

Egy híján húsz esztendeje ünnepeljük október 18-án a festészet ünnepét, ebből az alkalomból az országban számos helyen festészeti kiállítások nyílnak. Az ünnep mögött kialakuló művészeti mozgalom azzal a céllal jött létre, hogy a kortárs képzőművészet aktívan alkotó művészeinek munkájára és jelentőségére felhívja a figyelmet. A magyar festészet napja Szent Lukács evangelista október 18-i ünnepéhez köthető, aki nem csak az orvosok védőszentje, de a festők és a festészet patrónusa is volt.

Elsőként fontos megemlítenünk azt a gazdag festészeti gyűjteményt, amely az Iparművészeti Múzeum egykori igazgatójához, Ráth Györgyhöz köthető. A műgyűjtő kollekcióját a korszak egyik legjelentősebb polgári gyűjteményeként tartották számon, amellyel széleskörű elismertséget szerzett a maga korában. A mi szecessziónk című kiállításon a képtár eredeti elrendezésben és berendezési tárgyakkal látható a Ráth György-villában, de az itáliai és németalföldi remekműveket is tartalmazó egykori kollekció sajnos nem maradt egyben, több mű napjainkban a Szépművészeti Múzeumban látható, valamint onnan visszakölcsönzött alkotás. Egykor Rubens és Tintoretto alkotásai is megtalálhatók voltak ebben a gyűjteményben, valamint Rembrandt ismert képe, a Mészárszék. Napjainkban az eredeti művek mellett a villában már nem látható festményekről készült reprodukciók idézik fel a gyűjtemény egykori pompáját.

„Nem meglepő a minden újra fogékony művésztől, hogy számtalan műfajban kipróbálta tehetségét, a leginkább meghatározó kárpitterve mellett plakátokat, képkereteket tervezett. Ezen formakísérletek mellett Vaszary János alkalmazott művészete a textiltervezésben a legjelentősebb.” – olvasható Őriné Nagy Cecília tanulmányában, amelyet Vaszary János iparművészeti tevékenységével kapcsolatban írt. A ‘scherrebek’ szövési technikával készült (színén és fonákján egyforma felületű szövésmód) szinte teljes egészében kárpitozott bútordarab különlegessége éppen kárpitja, amelyen sötét sávban kék cserepekbe „ültetett", stilizált, rózsaszínű bazsarózsák virágoznak. A textíliát Vaszary János festőművész tervezte és Kovalszky Sarolta – a korszak ismert szövőnője – segítségével készítette el a Torontáli Szőnyeggyár. A karosszékhez egyébként azonos mintájú és szövésű függönypár és díszpárna is tartozik.

Ez az élénk kék és sárga színben pompázó, kézzel festett csempelap Rippl-Rónai József alkotása. A vidám, játékos téma, a körhinta és a nőalak az élet körforgásának gondolatkörét is felidézi, a kis virágokkal keretezett jelenetben fiatal, tollas-kalapos hölgy kering. Rippl-Rónai Caroussel (Ringelspiel) címmel színes rajzsorozatot is készített, amely megszűnése miatt már nem tudott megjelenni a megrendelő berlini folyóiratában.

Egy karakteres vonású hölgy portréja jelenik meg a Krausz Ella számára készített ex librisen. Ezeket az úgynevezett tulajdonjegyeket eredendően könyveikbe ragasztották készíttetőik, a könyv tulajdonosának érdeklődését, személyiségjegyeit valamilyen módon visszatükrözve. Ez a Kmetty János által jegyzett és szignált darab egy a számos, 1910-es években készült, Kmetty-hez köthető ex libris közül, amely megtalálható az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében.

A Vörösruhás nő, Rippl-Rónai József világhírű falikárpitja, a textilgyűjtemény egyik fő műve is e témakörhöz kapcsolható. A kárpitot Rippl-Rónai tervei alapján második felesége, Lazarine Baudrion készítette, aki mindamellett, hogy művésztársa volt Rippl-Rónainak, gyönyörűen is hímzett. A 19. század végén Rippl-Rónai gróf Andrássy Tivadar budai palotájának ebédlőberendezésére kapott megbízást, a kor legismertebb alkotói működtek közre ennek elkészítésében: az ablakok Róth Miksa, az ebédlő bútorai Thék Endre műhelyében, az étkészlet a Zsolnay-gyárban készült. A Vörösruhás nő kárpitja a kandalló fölött függött, csak ez maradt fenn a II. világháborúban elpusztult berendezési tárgyak közül.

Berény Róbert nevének említésekor színgazdag és expresszív hatású festményei ugranak be az olvasónak, de a festészeten és plakátok tervezésén kívül jelentős a grafikai munkássága is. Ide sorolható dr. Buday-Goldberger Leo számára készített ex librise is. A magyar textilipar egyik legismertebb szereplőjének alkotott tulajdonjegy egy kézből elszálló pillangóhadat ábrázol, a finom, légies jelenetben szinte észrevétlenül jelenik meg Berény ‘BR’ monogramja.

Oldal megosztása

Az oldal címe nyomtatáskor:
http://www.imm.hu/hu/news/view/389,Kalandoz%C3%A1sok+az+iparm%C5%B1v%C3%A9szet+vil%C3%A1g%C3%A1ban