Az első postai levelezőlapot az Osztrák-Magyar Monarchiában hozták forgalomba 1869-ben, amit rövidesen követtek a villámgyorsan óriási népszerűségre szert tevő képes levelezőlapok is. Utóbbiakat különféle alkalmakra küldték egymásnak, legfőképp karácsonykor.

A 19. század végétől napjainkig különféle sokszorosítási eljárásokkal készültek a lapok. Változatos, olykor merész témájukkal és kvalitásukkal kiemelkednek közülük a neves művészek által tervezett darabok. A szecesszió idején jeles mesterek is foglalkoztak képeslapok tervezésével. Az 1903-ban alapított Wiener Werkstätte több mint 1000 példánya között igényes karácsonyi üdvözlőlapokat is találunk. Magyarországon 1912-ban a papírneműgyáros Rigler József Ede hirdetett képeslap-pályázatot az Országos Magyar Iparművészeti Iskola részre, ahol a tanár- grafikus Helbing Ferenc vezetésével számos diák készített terveket, s Rigler ki is nyomtatta őket. Síkszerű, a magyar motívumokat bátran alkalmazó, merész színezésű lapok ezek.

Vérbeli századeleji alkotások, s a belle époque polgári ízlését tükrözik a Kner Nyomdának is dolgozó Hegedüs Geiger Richárd könnyed, bensőségesen idilli lapjai.

A 20. század sokoldalú mestere, Kozma Lajos 1917-ben tervezett ünnepi sorozatot karácsonyi és húsvéti lapokkal, amit végül a Kner Nyomda jelentetett meg. Némiképp botrányt keltett a keresztény kurzus időszakában a vörös krampuszt ábrázoló ünnepi lap.

A századeleji neves mesterek helyét fokozatosan kismesterek vették át a 20. század első felében, s a tömeges előállítás sok esetben a minőség rovására ment. Voltak azonban továbbra is karakteres alkotók, mint az elfeledett Árkay Tessza, stilizálás, dekorativitás jellemzi karácsonyi lapját. Biczó András éppen ellenkezőleg, aprólékos stílusában biedermeier hangulatú kedves életképeket örökített meg.

A 20. század első felének képeslapjait magyar népies vonások, irredenta és vallásos törekvések jellemzik. Szilágyiné Glatz Ilona gyakran örökített meg népi szokásokat. Irredenta szemlélete miatt sokáig tiltották az erdélyi hagyományokat ápoló Bozó Gyula markáns lapjait. A sokoldalú Márton Lajos főként a cserkészélet rajzolójaként ismert, de többszáz vallásos témájú képeslapot is tervezett.

Évtizedeken át a magyar grafika állócsillaga volt K. Lukáts Kató. Kedves meseillusztrációihoz hasonlóan szívmelengető képeslapjainak figurái is bájosak.