Ugrás a tartalomra
Akadálymentesített változat főoldal
Museum of Applied Arts Hangostérkép

A női szecesszió? Divat és pszichoanalízis? Design és kultúra? Három cím, három izgalmas kötet, amely nemcsak szakmai körökben, hanem műkedvelőknek is értékes olvasmány. Ezeket a kiadványokat az Iparművészeti Múzeum több mint 90 ezret is meghaladó szakkönyvtári kínálatából válogattuk, amely az iparművészet, a művészettörténet, a muzeológia, a restaurálás, valamint számos kapcsolódó szakterület kiadványait kínálja olvasóinak.

Az Iparművészeti Múzeum mára hatalmassá nőtt könyvtárának alapjait 1874-ben az intézmény tisztviselőinek berendezett kézikönyvtárral vetették meg. Az 1880-tól nyilvánosan is látogatható könyvállomány folyamatos növelésével a „művészi ipar fellendülését” akarták elősegíteni. A cél olyan tudásbázis kialakítása volt, ahol a tervező művészek és műiparosok egyaránt tájékozódhatnak a történeti és kortárs stílusokról, a hazai művészetről vagy akár a nemzetközi trendekről. A legteljesebb része az 1880-1914 közötti kiadványok együttese, a századforduló világkiállításainak irodalmáról és a 19. század iparművészeti mozgalmairól.

A könyvtár állományának történetében nagy változást hozott, hogy a múzeum és az Iparművészeti Iskola anyagát közös gyűjteménybe rendezték, így közel ötven évig – amíg egy fedél alatt tudták mindkettőt – bőséges kínálat szolgálta ki a szakmai és a főiskola oktatási igényeket. Érdekesség, hogy ekkoriban rengeteg mintalap (bútor- és berendezéstervek, rajzok) is bekerült a kollekcióba, elősegítve az iparosok ízlésének feljődését.

Napjainkban a könyvtár két fő részre osztható: az ún. szakkönyvtár a hazai és nemzetközi kiadványok színe-javát kínálja – megközelítőleg százezres lapszámmal – lefedve az iparművészet minden ágát. Az olvasó emellett válogatást talál a 19. század közepétől egészen napjainkig megjelent magyar és idegen nyelvű, iparművészettel, művészettel és muzeológiával foglalkozó szakfolyóiratokból is.

Emellett egy különgyűjtemény is van a könyvtár kezelésében, amelynek majd’ 4500 példányt számláló kollekciója az egyetlen az országban, amely kötés-, illusztráció- és tipográfiatörténeti jelentőségük okán gyűjti a köteteket. Ezeket a kiadványokat ugyanúgy műtárgyakként tartják nyilván, mint akár az ötvös- vagy a bútorgyűjtemény elemeit. Itt a 15. századi hóráskönyvtől egészen a kortárs könyvobjektekig páratlan darabokkal találkozhatunk, ezek tanulmányozásához külön kutatási engedély szükséges.

Az Iparművészeti Múzeum gyűjteményének értékes darabjai jelenleg a Ráth György-villán kívül a Magyar Nemzeti Múzeumban hamarosan záró Wittelsbachok – Sisi családja című kiállításon, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban a Lukáts Kató-kiállításán láthatóak, emellett pedig folyamatban van egy nagyobb szabású műtárgykölcsönzés a körmendi Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum számára.

A könyvtár – a vírushelyzet miatt – csak bejelentkezésre fogadja az olvasókat Jászberényi úti telephelyén, akik átmenetileg a korábbiaknál kevesebb szolgáltatáshoz juthatnak hozzá. Továbbra is igényelhető a kiadványokkal kapcsolatos tájékoztatás, valamint fénymásolás és szkennelés. Kutatási célra, a szerzői jogok figyelembe vételével, digitális formában, e-mailben is küld rövidebb dokumentumokat az igénylőknek. További információkat erről itt olvashatnak.

A könyvtár nem csupán a tudományos kutatók, a tervezőművészek és az egyetemi hallgatók munkáját szolgálja: nyitva áll mindenki előtt, akit érdekelnek a régi tárgyak, a kortárs dizájn és általában a vizuális művészetek, illetve a muzeológia.

KÖNYVEK AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM AJÁNLÁSÁVAL

A női szecesszió

A két világháború közötti bécsi „női szecesszió” művészei olyan iparművészeti alkotásokat hoztak létre, amelyek a feminista ellenállás kiállásaiként is felfoghatók. Ebben a könyvben Megan Brandow-Faller történész elmeséli, hogy ezek az alkotók miként bontották meg a régóta fennálló határokat azzal, hogy a „művészet” és a „kézművesség”, vagy a „férfias” és a „nőies” művészet közötti általános ellentétek feloldásán dolgoztak. A több mint nyolcvan reprezentatív illusztrációval ellátott The Female Secession (A női szecesszió) című kötet újra felidézi a nők által készített alkotások radikális lehetőségeit. A könyv művészettörténészek és a szecesszió iránt érdeklődő nem szakmabeli közönség számára is élvezetes lehet.


The Female Secession: Art and the Decorative at the Viennese Women's Academy / Megan Brandow-Faller. - University Park (Pennsylvania): The Pennsylvania State University Press, cop. 2020. - xvi, 260 p., 26 t.: ill., főként színes; 27 cm


Divat és pszichoanalízis

Ebben az új könyvben Alison Bancroft a huszadik századi divattörténet jelentős fázisait vizsgálja újra a pszichoanalitikus elmélet szemszögéből. Értekezésének középpontjában a fotó, az haute couture, a queer-öltözködés és -művészet kapcsolódásai állnak. Igyekszik új megvilágításba helyezni ezeket a kérdéseket. Bancroft szerint az ember (szubjektum) problémái a stíluson keresztül a nyilvánosság előtt játszódnak le, és nem csupán a sötét, kiismerhetetlen tudatalattiban. A divatot pszichoanalitikus keretek között értelmezve Bancroft bemutatja, hogy az öltözködés hogyan jelez néhány alapvető és néha ijesztő igazságot a testről, a nőiességről és az énképről.

Fashion and Psychoanalysis: Styling the Self / Alison Bancroft. - London, New York: Bloomsbury Visual Arts, 2019. - ix, 238 pages (International Library of Cultural Studies ; 23.)


Design és kultúra – Transzdiszciplináris történelem
A könyv az ipari forradalom kialakulásától kezdve a huszadik században a dizájn és a kultúra fejlődésére összpontosít, megpróbálja megjósolni, hogy merre tart a formatervezés a jövőben. A Design és kultúra a tudományágak közötti együttműködésre és kommunikációra ösztönöz, hogy felkészüljünk a tárgytervezés jövőjére egy gyorsan változó világban. Olyan átfogó áttekintést nyújt, amely segít meghatározni a globális formatervezési gyakorlat következő szakaszát. A kötet a tudomány fejlődése és a változó kulturális attitűdök kölcsönhatását vizsgálja: a múltra tekintve felkészül a jövőre.


Schmahl Henrik

Kelecsényi Kristóf írása egy igényesen tervezett sorozat részeként megjelent kiadványban mutatja be az Uránia és a Párisi udvar tervezőjét, a Hamburg mellett született, de Budapesten karriert befutó Schmahl Henriket. Nevéhez köthető az ország első öntöttvas vázszerkezetes épülete és az első ötemeletes lakóház is. És bár Schmahl felsőfokú építészeti végzettséggel nem rendelkezett, a historizmus legjelentősebb hazai alakja, Ybl Miklós mellett eltöltött bő egy évtized olyan elméleti és gyakorlati tudással gazdagította, amelyre munkássága során végig támaszkodhatott.


Schmahl Henrik / Kelecsényi Kristóf. - Budapest : Holnap, 2020. - 223 p. : ill., részben színes (Az építészet mesterei, ISSN 1588-919X)

 

Oldal megosztása

Az oldal címe nyomtatáskor:
http://www.imm.hu/hu/news/view/471,K%C3%B6nyvek+a+polcunkr%C3%B3l