Ugrás a tartalomra
Akadálymentesített változat főoldal
Museum of Applied Arts Hangostérkép

Február 28. a Kalevala és a finn kultúra napja. Elias Lönnrot, a finnek nemzeti eposzának megalkotója 1835-ben ezen a napon jelentette meg előszavát a népe verseit és énekeit összegyűjtő kötethez. Az orvos, néprajzkutató és botanikus lappföldi, karéliai utazásai során gyűjtötte egybe ezt a folklór anyagot, amelynek eredményeként született meg a Kalevala, avagy a finn teremtéstörténet. Gyűjteményünkben számos finn alkotó által tervezett ékszer, bútor és iparművészeti tárgy található, ebből nyújtunk át ma egy válogatást.

A finn népművészet és iparművészet a keleti és nyugati hatásokat éppúgy magába olvasztotta, mint az északi skandináv hagyományokat. A művészeti alkotások létrehozása - a zord időjárás következtében – jobbára a négy fal között történt, talán ezért sem véletlen, hogy a finn otthonkultúra termékei nagyon is kifinomultak: kézműipara, iparművészete és háziipara funkcionális, ám stílusában felismerhető tárgyakat hozott létre.

A finn iparművészek jelentősen befolyásolják az ipari formatervezést az egész világon, ezek az alkotások egyetemesen érthetőek, de nemzeti gondolatvilágukat is bemutatja. Használati tárgyaik célszerűek és a legkisebb részletig kidolgozottak, kézműves hagyományaik és művészeti örökségük áthatja minden alkotásukat.

A finn letisztultság jeles példája ez az Alvar Aalto tervezte szék, amelyet mind a mai napig gyárt a finnországi ARTEK cég. Kiemelkedő Aalto formatervezési munkássága, bútorait jellemző, soha el nem avuló funkcionalizmusa.

A környezetbe belesimuló, azzal együtt élő, lélegző házak építészeként harmonikus, világos és emberléptékű terek létrehozójaként alapozta meg a finn építészet nemzetközi hírnevét. Feleségével, Aino Aalto-val és barátaival közösen 1935-ben megalapította saját bútorgyártó cégét, az ARTEK-et. Kidolgozta a hajlított rétegelt lemez gyártás-technológiáját és népszerűvé tette a hajlított tömörfa alkalmazását a modern bútoroknál.

A századfordulón a finn innováció, a környezethez illeszkedés elve és a tradicionális formák bátor használata nyűgözték le a kelet-közép-európai alkotókat is, számos finn- magyar barátság és művészeti együttműködés született ebben az időszakban. Az egyik ilyen kapcsolódás Gottlieb Eliel Saarinen és Maróti (Rintel) Géza barátsága, munkakapcsolatuk és baráti viszonyuk metaforájaként is értelmezhető ez az 1910-es évek elején készült, stilizált nyírfát ábrázoló szőnyeg. Saarinen finn építész a torinói világkiállításon találkozott a magyar származású építész-iparművésszel 1911-ben, aki a Budapestet bemutató termet rendezte be a világkiállítás magyar pavilonjában. A nyírfa a skandináv ország nemzeti fája, fehér színű, feketés foltokkal tarkított kérge jellegzetes mintázatát adja a növénynek, ez jelenik meg ezen a nyers színű alapon, barnával kontúrozott szőnyegen. Alsó szegélyén vörös színű nagybetűs felirat: a MARÓTI / POLDI Maróti (Rintel) Gézára és feleségére, Fritz Leopoldinára utal. A gyapjúból készült, ryijy technikával csomózott szőnyegen látható még utalás PUCZI néven Maróti leányára, Dórára is, a szövegsort pedig két talpas pohár zárja. A szőnyeg „Nyírfa” című akvarelltervét a Museo Suomen Rakennustaiteen (Helsinki) őrzi.

A finn ékszerművészetet a tervezés egyszerűsége, az organikus vagy mértani formák használata jellemzi. Az egyszerűségükben is kiemelkedő darabok nem a feltűnést hajszolják, hanem az alkotóképesség és kivitelezés tökéletességét.

E két rendkívül izgalmas gyűrű Elis Kauppi alkotása, az 1921-ben született tervező a finnországi modernista ékszermozgalom élharcosa volt. A 24 éves Kauppi 1945-ben alapította ékszerészműhelyét (Kupittaan Kulta) a finnországi Turkuban. Friss elképzeléseivel és új formavilágával örökre megváltoztatta az ékszertervezés arculatát, az elsők között használta fel a helyben fellelhető köveket, mint például a gránitot és a spektrolitot, hogy azt egyedi módon építse be ékszereibe. Mivel nagy hangsúlyt fektetett a kézművességre és a formatervezés integritására, merész alkotásai ma is feltűnően aktuálisak. A négyzet, a téglalap és a kör formái tervezésének alapelemei, amelyek változatos ismétlésére épít.

A természetből vett minták, újrahasznosított matériából készült kiegészítők, eklektikus anyaghasználatú, mégis egy kerek egésszé összeálló életmű jellemzi Eila Minkkinen ezüstműves, ékszerész és szobrász munkásságát. Az 1945-ben született Minkkinen hosszú pályafutása során számos különböző fémmegmunkálási technikával kísérletezett. A forrasztással, hegesztéssel készült, valamint öntött és csiszolt alkotásaival az ezüstműves mesterséget ötvözi a szobrászattal. 1992-ben állami díjat kapott a repoussé technika (a fémlemezek hideg domborítása, kalapáccsal és üllővel való alakítása) újjáélesztéséért és modern műalkotások készítésében való alkalmazásáért. Miközben a papír újrafelhasználásával számos ékszert is készített, a papír után a fém is gyűrődésének lehetőségeivel is kísérletezett, ebből született meg saját technikája, a "gyűrött fém".

Ékszerkészítőként leginkább állatos témájú gyűrűiről, karkötőiről és medáljairól ismert.

Ez a légies szépségű nyaklánc Tapio Wirkkala alkotása. Az üveg- és lámpatervező művészként a legnagyobbak közt számontartott finn alkotó az ékszertervezés területén is maradandót alkotott. Pályáját grafikusként kezdte a stockholmi Iparművészeti Főiskola elvégzése után, érdeklődése a többféle anyag megmunkálása iránt korán megmutatkozott. Mivel a grafika nem adott teret számára a térben való alkotás lehetőségére, így a kerámia, az üveg és a fém megmunkálása iránt kezdett érdeklődni. A tervezés különböző területein dolgozott, az építészet, ipari formatervezés, szobrászat, és ékszerek készítése során olyan különböző anyagokat használt, mint a fa, az üveg, a kerámia, az arany és az ezüst. Inspirációját Lappföld adta - alkotásainak vonalvezetését gyakran e vidék jeges természete ihlette. Az egyik, széles körben ismert munkája a Finlandia vodka számára tervezett üveg és a hozzá tartozó pohárkészlet, amely az északi jéghegyek formavilágát idézi meg.

Oldal megosztása

Az oldal címe nyomtatáskor:
http://www.imm.hu/hu/news/view/478,Suomi+var%C3%A1zsa