Egész életében a nők jogaiért küzdött Hugonnai Vilma, különösen azért, hogy Magyarországon megnyíljanak előttük a felsőoktatás kapui. 1922. március 25-én hunyt el az első magyar doktornő, aki 75 évvel korábban a Nagytétényi Kastélyban született.

Mivel fiatalkorában a világ nagy részén elképzelhetetlen volt, hogy a nők egyetemre járjanak, a zürichi egyetem orvosi karára iratkozott be Hugonnai Vilma. 18 évesen ment férjhez Szilassy György földbirtokoshoz, aki beleegyezett, hogy felesége 1872-től külföldön tanuljon, de nem támogatta anyagilag, így meglehetősen szerény körülmények között élt Svájcban, dolgoznia is kellett. 1879-ben avatták doktorrá, és azonnal haza is utazott fiához.

Férje elkártyázta a pándi birtokát, a kúriát és a híres ménesét, ezért Pestre költözött a család egy olcsó lakásba. Azt remélte Hugonnai Vilma, orvosi gyakorlatával eltarthatja őket, de Trefort Ágoston kultuszminiszter nem engedélyezte a svájci diploma honosítását, és nem járult hozzá ahhoz sem, hogy nőként felvegyék az egyetemre. nem akart precedenst teremteni. Azt ajánlotta, hogy végezze el a bábaképző tanfolyamot, és praktizáljon így. Bár nem rajongott az ötletért Vilma – nem ezért tanult hat évet az egyetemen – beiratkozott a bábaképzőbe.

Házassága tönkrement Szilassy Györggyel, de megismerkedett a híres vegyész Wartha Vince műegyetemi tanárral, akihez feleségül is ment. Egyebek mellett Wartha nevéhez fűződik a pécsi Zsolnay-gyárban az eozin alapú mázkészítés fejlesztése. Az első férjjel ellentétben, ő kimondottan támogatta felesége tudományos ambícióit.

Állítólag Trefort egyik kifogása a diploma engedélyezése mellett az volt: még érettségije sincs Hugonnai Vilmának. Így 34 évesen ő lett a második nő Magyarországon, aki sikeresen érettségizett. De még így is elutasították a hatóságok a honosítást. Egészen 1895-ig kellett várnia Vilmának, amikor is Wlassics Gyula közbenjárására végül az uralkodó megengedte, majd törvénybe foglalták, hogy a nők is részt vehetnek egyetemi képzésben az orvosi, gyógyszerészeti és bölcsészettudományi karokon. Így Vilma 49 évesen különbözeti vizsgát tehetett, és 1897 májusában ismét doktorrá avatták. 50 éves korában kapta meg az áhított magyar diplomát.

A Tisztviselőtelepen lett a szegények orvosa, és a pesti leánynevelő intézetben tanított egészségtant, valamint csecsemő­gondozást. Az I. világháború idején, 1914-ben, 67 évesen elvégezte a katonaorvosi tanfolyamot, és felhívást intézett a pályatársnőihez, hogy kövessék példáját. Összesen 84-en csatlakoztak hozzá, szinte mindenki, aki addig itthon diplomát szerzett. Ekkor Hugonnai női orvosokkal és ápolónőkkel betegmegfigyelő állomásokat hozott létre több városban, amiért katonai kitüntetésben is részesült. Megannyi tudományos publikációja jelent meg, és praxisa mellett a nőmozgalom egyik úttörőjévé vált.

75 éves korában szívszélhűdés következtében halt meg.