Tudta, hogy az állatkertek már számos fajt mentettek meg a kihalástól? Ezek a városi zöldövezetek nem csupán a veszélyeztetett fajok megőrzésének helyszínei, hanem emellett oktatási és kutatási célokat is szolgálnak. Már időszámításunk előtt a VII. században szokás volt az egzotikus állatok ilyenforma elkülönítése, valamint a közönség számára történő bemutatása és megfigyelése. A Római Birodalom bukása után az állatkerti hagyomány hanyatlásnak indult, de néhány magángyűjtemény azért még tovább létezett, ilyen volt VI. Fülöp király menazsériája (állatsereglete) Párizsban 1333. környékén. Ma, az Állatkert Kedvelők Napján (ZOO Lovers Day) megmutatjuk, hogy hogyan is kapcsolódik múzeumunk a budapesti állatkerthez!
Az európai állatkertek többsége több, mint 100 éves, hisz a 19. század közepére elterjedt ezen kikapcsolódásra és az állatok tanulmányozására is alkalmas parkok létesítése, bár a bécsi schönbrunni kastély már jócskán elől jár 1752-es alapításával. A budapesti állatkert 1866-ban nyitotta meg kapuit, néhány héttel ezt megelőzően még számos új állat került az Állatkertbe. Az augusztusi nyitásra az a 34 különféle egzotikus állat is megérkezett, amelyeket Ferenc József ajándékozott a schönbrunni császári állatkertből.
És hogy hogyan kapcsolódik az Állatkert a képző -és iparművészethez, vagy az építészethez? A kulcs a szecesszió!
Már a nyitás alkalmával több jelentős képzőművészeti alkotás került a kertbe, főként az épületek díszítőelemeként. Az építkezések folyamatosak voltak egészen 1907-ig, amikor is az üzemeltető - Állat- és Növényhonosító Társaság - csődbe ment. A teljes bezárás ekkor elkerülhetetlenné vált és a ma is látható épületeket ekkor, 1909 és 1912 között emelték.
A Városliget felől nyíló főkapun az art nouveau világába lépünk: az 1912-es újranyitáskor már a Neuschloss Kornél tervezte szecessziós bejárat magasodott a látogatók fölé, a műépítész és egyetemi tanár irányította az Állatkertben zajló műszaki munkálatokat. Ez az kapurész ma az Állatkert egyik szimbóluma, amelynek oldalát nemes kőelefántok tartják, kupoláját Zsolnay kerámia borítja, kúpban végződő tetőrészén pedig jegesmedvék “őrködnek”. A szecesszióra jellemző ívek, szín- és formavilág, növényi- és állatábrázolások mind a századforduló irányzatának jellemzői.
Nemcsak a Főkapu, de az Elefántház tervei is Neuschloss Kornélhoz köthetőek, ez utóbbi szintén a szecesszió stílusjegyeit viseli magán: a hosszan elnyúló épület egyik végében ma is az elefántkifutót találjuk, az épület pedig már messziről felismerhető türkiz színben pompázó toronysüvegeiről, valamint a pirogránit és irizáló Zsolnay majolikaborításáról. Az eozinmázas elefántfej - és víziló alakok fennen hirdetik: a vastagbőrűek háza itt található!
Legközelebbi állatkerti látogatásuk alkalmával ajánljuk, időzzenek el kicsit ezen épületek előtt, hogy ezeket a díszítményeket felfedezehessék! És hogy az Állatkert Kedvelők Napján az állatpark főszereplőit is méltassuk, pillantsunk be rendkívül színes gyűjteményünkbe!
