Ugrás a tartalomra
Akadálymentesített változat főoldal
Museum of Applied Arts Hangostérkép

Minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár. Ha álmunkból felkeltenek is illik tudni ezt a rigmust. Főképp tavasszal, amikor előbújnak az első kis élőlények téli vackukból: megjelennek a katicabogarak, ébredeznek a méhek, élelem után kutatnak a hangyák. Bogarásztunk kicsit a gyűjteményben, hogy előcsalogassuk ízeltlábú barátainkat.

Már az ókori ember nagyszerű megfigyelője volt a természetnek, de ha még messzebbre tekintünk, akkor a rovarművészet egyik legrégebbi ismert példáját is megemlíthetjük, amely egy tücsköt ábrázoló véset. Ezt egy dél-franciaországi barlangban találták meg, egy bölénycsontdarabba vésve és körülbelül 14 000 évesnek tartják. Az, hogy a művészek miként kapnak ihletet egy-egy rovar ábrázolására műveikben, talán válaszként szolgálhat a színek és formák arzenálja, amely e kis állatok szárnyain, kitinpáncélján megjelenik, vagy azok a sokszor mértani alakzatok és minták, amelyek nem csak az állatfaj külsejét jellemzik, de az általuk kreált, mértani pontosságú lakhelyeket, legyen az egy méhkaptár vagy egy hangyaboly.

Nem is kell messzire mennünk, hogy egy szikrázóan kék, leheletvékony szárnyú szitakötő alakjában gyönyörködhessünk, amely Péri József Munkácsy Mihály-díjas alkotása. A nyáron igazán elemükben lévő, a vízpartok környékén tömegesen cikázó rovar légies alakját igen pontosan jeleníti meg az ötvösművész alkotása. Gyűjteményünkben található még számos, a rovarok színes- és változatos világából merített alkotása a hőscincértől a gyümölcslégyig bezárólag. A levélnehezékként definiált alkotás a művész azon kisplasztikáinak sorába illeszthető, amelyeken az ezüstöt, köveket, műanyagot és üveget együttesen, egy tárgyon belül alkalmazta.

Libay Sámuel darázst formáló kis ötvösmunkája nem egyedülálló az alkotó életművében. Az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében hasonlóan aprólékos munkával készített szöcske, cserebogár, tücsök, szavasbogár és nünüke ábrázolásokat is őriz. Libay apja is már ötvösként tevékenykedett, a Besztercebányáról származó Sámuel pedig Pozsonyban tanulta ki a mesterséget. Sorsa, pályafutása sajnos nem volt felfelé ívelő, megrendelések hiányában éveken át munka nélkül tengődött, és időtöltésül ezüst filigrán szálakból készített apró dísztárgyakat. Ezek a finom ezüstszálból készült szobrocskák - mint a gyűjteményünkben található kis állatábrázolások - egy rendkívül tehetséges művész alkotásai.

 

1880-ban Pécsett a Zsolnay-gyárban készült ez az állat- és növényi ábrázolásokban bővelkedő finomfajansz váza. A századfordulót meghatározó stílusirányzat, a szecesszió kedvelt motívumai voltak az állatfigurák, ezért sok esetben apró állatok képmásait és gyönyörű, burjánzó virágokat láthatunk dísz- és használati tárgyakon. E váza fülét például két, természethűen mintázott, kettős körívben tekergő kígyó alkotja, míg a váza talprésze felől kisebb-nagyobb bogarak tartanak a váza felső pereme felé.

Végül lássuk ezt a rendkívül finom megmunkálású, áttetsző szaruból fűrészelt fésűt, amely a szecesszió egyik kiemelkedő alakja, René Jules Lalique alkotása. A századforduló irányzatának számos művésze - így Lalique is - inspirációját a rendkívül változatos természeti környezetből merítette, így ékszerein számtalan esetben megjelennek a növényi, állati motívumok, a víz- és a föld formavilága. Az íves fésű közepén egy naturalisztikus hűséggel megjelenített zománcdíszes aranybogár látható, amely két hosszú csáppal, kék kitinpáncéllal egy apró, de annál jelentőségteljesebb díszként jelenik meg ezen az elbűvölő kis használati tárgyon. 

Oldal megosztása

Az oldal címe nyomtatáskor:
http://www.imm.hu/hu/news/view/510,%C3%8Dzl%C3%A9ses+%C3%ADzeltl%C3%A1b%C3%BAak