Az én szecesszióm című sorozatunk korábbi cikkében már szó volt Koloman Moser osztrák képző- és iparművész egyik bútoráról, amely a Ráth György-villában látható. Ezúttal szintén egy olyan Moser-darab kerül sorra, amely A mi szecessziónk című kiállításban tündököl. Danyi Orsolya, az Iparművészeti Múzeum kiadványszerkesztője ugyanis egy gyönyörű likőr- vagy szivarszekrényt választott kedvencéül. Az alkotást 2018-ban kölcsönkérte a bécsi Iparművészeti Múzeum (MAK), hogy a művész halálának századik évfordulója alkalmából kiállíthassák. A hozzávetőleg ötszáz Moser-művet bemutató tárlatra Orsolya is ellátogatott, részben innen a személyes kötődés.

Ha van sokoldalú művész, akkor Koloman Moser feltétlenül annak számít, hiszen azon felül, hogy ő is egyike volt a szecessziós osztrák festőknek – aki a kor szimbolikus témáit vitte vászonra –, ékszert, üveget, jelmezt, díszletet, bútort, textilt, bélyeget és még sok minden mást tervezett, sőt, a Wiener Werkstätte egyik alapítója volt. A bécsi szecesszióra jellemző a szabályosság, a szögletesség, a szimmetria, valamint, hogy geometrikus alapformákat használ, amelyek a szóban forgó szekrényen is tökéletesen megfigyelhetőek.

A szigorú, súlyos formát Moser egyrészt a bútor talpazatával oldja fel, mellyel egy légiesen könnyed és dekoratív, lebegő kockát varázsol belőle, másrészt pedig a szecesszióra jellemző repetitív növényi motívummal. Intarzia-technikával készült a díszítés, amely jól reprezentálja a mesterségbeli tudást, ahogy a színekkel és az anyagokkal játszik, láttatja a különböző fák erezetét. Az ajtók rejtett zárat kaptak, hogy a minta zavartalanul érvényesülhessen.

A műalkotást Bécsben, az 1900-as, nyolcadik szecessziós világkiállításon vásárolta meg mintadarabként a saját bútorgyárának Schmidt Miksa osztrák származású magyar bútorgyáros, aki tizenegy évvel később vette meg az óbudai trinitárius kolostort, és a bútorgyűjteményét is ott helyezte el. Végül vagyonát a fővárosra hagyta, az épületet és a gyűjteményt is – így jött létre a Kiscelli Múzeum, amelynek bútorgyűjteményi magvát a Schmidt-hagyaték képezte. 1961-ben a város úgy döntött, hogy átcsoportosít egyes gyűjteményi egységeket, így néhány mű, többek között a Moser-szekrény is az Iparművészeti Múzeumhoz került.