„... bőre oly’ fehér, mint a hó, a haja oly’ fekete, mint az ébenfa és a szája oly’ piros, mint a rózsa.” E pár jellegzetes vonás említésekor szinte mindenki számára megjelenik a törékeny királylány, Hófehérke kecses alakja, amelyet a Walt Disney által 1937-ben megrajzolt figura emelt a halhatatlan, ifjú hercegnők sorába. Hitték volna, hogy a mesefilm idén már 85 éves?

2023-ban a Disney Stúdió egy élőszereplős Hófehérke és a hét törpe filmadaptációval lepi meg közönségét, amely kapcsán mi is körbenéztünk gyűjteményünkben: olyan tárgyakat kerestünk, amelyek a film hangulata és szereplői mellett a mese képi világát is megidézik.

Szinte hihetetlen, hogy Hófehérke története immáron 210 éves! Ezt a német tündérmesét a Grimm testvérek 1812-ben adták ki mesegyűjteményükben. Bár a valós történeten és szereplőkön alapuló mese sztorija több átdolgozáson esett át az évek folyamán, a Grimm fivérek 1854-ben véglegesnek tekintették történetüket.

A német Eckhard Sander történész 1994-ben érdekes felfedezéssel gazdagította a Hófehérke-sztorit: hosszabb kutatás után a nagyközönség elé tárta a mese feltételezett alapjait. Szerinte Hófehérke Margaretha von Waldeck lánya volt, aki a 16. század első felében élt Észak-Hessenben. A történész a Hófehérke – Mese vagy valóság című könyvében feltárja az „igazságot” kíváncsiskodók előtt. A bajorországi fiatal lány híres volt szépségéről, és még a mostohaanyja karaktere is helytálló volt Sander kutatásai nyomán, mert a kis gróflány hamar elárvult. A családnak több rézbányája is volt – a munkások többsége gyermek –, Sander szerint a hét törpére vonatkozó legendás utalás a bányában végzett gyermekmunkával függ össze, sőt a kis kunyhókban lakó bányászok alakja innen eredeztethető. A varázstükör, a mérgezett alma, az üvegkoporsó mind megkerülhetetlen, misztikus elemei a történetnek.

Az Iparművészeti Múzeum gyűjteménye valóban mesébe illő tárgyakat foglal magába, Hófehérke történetének illusztrálásához e különböző évszázadokban készült tárgyak sorából válogattunk. A 18. századi Németországból származó női cipő a hercegnő viseletének részeként került szelekciónkba. A cipő felső és oldalsó része, továbbá a sarka is hímzett, stilizált virágok, bimbók, indák és levelek díszítik, a fiatal lány korabeli szettjéhez méltóképpen kapcsolódhat.

A kis hercegnőt az erdő sötétjébe engedő vadász alakjához köthető ez a 17. századi, Itáliából származó tőr, a míves darab tokja és foglalata faragott elefántcsontból készült, amelyen szépen csillan meg az ezüst berakás.

A mesében a főszereplőt körbevevő állatok sokaságát ez az Augsburgból, a 16. századból származó, szarvas alakú ötvösmunka idézi meg.

De nem maradhat el – talán az egyik legfontosabb és legszimbolikusabb elem – a Hófehérkének felkínált alma sem. Kerekded formáját, csillogó felületét ez a Meisseni Porcelángyárban 1730 körül készített alma formájú illatszertartó eleveníti fel.

Bármi is legyen a teljes igazság Hófehérke történetének valódiságával kapcsolatban, tény, hogy a meseirodalom megkerülhetetlen epizódjáról van szó.