Ugrás a tartalomra
Akadálymentesített változat főoldal
Museum of Applied Arts Hangostérkép

A plasztika iránti szenvedéllyel van beoltva Hargitai Ottó, az Iparművészeti Múzeum ötvösgyűjteményének restaurátora, hiszen műkedvelő szobrászként ő maga is foglalkozott már mintázással. Talán ezért is választotta ezt a bogarakkal és tölgyfalevelekkel díszített tárgyat A mi szecessziónk című kiállításból.

A váza feltételezett tervezője Horti Pál, a 19.-20. század fordulójának magyar iparművészetét úttörő módon meghatározó sokoldalú művész volt. A szecessziós iparművészet számtalan területén is maradandót alkotott, készített bútor-, ablak- textil-, ékszer- és enteriőrterveket, de egyszerre volt festő meg grafikus is, munkái számos világkiállításon szerepeltek. Ráth György is őt bízta meg villája belsőépítészeti munkáival. Figyelte külföldi kortárs művészek alkotásait és a többi ország művészeti tendenciáit, különösen a természeti motívumokat kedvelő francia és belga szecesszió volt rá nagy hatással. Bár pályája fiatalon megtört, hiszen 41 évesen meghalt, munkássága alapján méltán tarthatjuk őt a magyar szecessziós művészet kiemelkedő alakjának.



A váza kivitelezője Jancsurák Gusztáv Szegeden, nagybátyjánál, Jancsurák Pál bádogosnál tanulta ki a szakmát. Munkássága 1885-ben vett fordulatot, amikor 36 évesen találkozott egy német iparossal, aki egy budapesti szállodában állította ki portékáit. A külföldi szakember préselt lemezből készült termékeivel arra szerette volna ösztönözni a hazai iparosokat, hogy sajátjukként adják el a tárgyakat, mondván Magyarország ipara erre amúgy sem lenne képes. Jancsurák annyira méltatlannak érezte a feltevést, hogy egy kézzel domborított, rézből készült, rózsát ábrázoló dísztárgyat alkotott, amellyel rácáfolt a német iparos kijelentésére. Munkáival sikert sikerre halmozott, 1903-ban a kereskedelmi miniszter állami éremmel jutalmazta munkásságát.



A kiállításon látható szarvasbogaras váza készítéstechnikája a következő: a művész úgynevezett ráncolófával és ráncoló-kalapáccsal hullámosra kalapál egy vörösréz tárcsát. Az így létrejött ráncokra merőlegesen, körkörös irányban ütéseket mér, melynek következtében nyúlni kezd az anyag. Különböző profilú kalapácsokkal a sík lemezből felhúzható a pohárforma.

A tárgy bogár és tölgyfalevél formájú díszítése úgynevezett rezgődomborítással készült. Egy „Z” alakú vas függőleges, megfelelően kialakított végére ráhúzzák a munkadarabot. A satuba befogott végénél ráütnek a vasra, így a másik oldalán a rezgés következtében kitüremkedik a tárgy alapsíkjából a domború forma. A tárgyat, ezután feltöltik szurokkal, és különböző profilú poncolókkal (fémszerszámokkal) alakítják ki a szükséges kontúrt. Ez a díszítőtechnika nagy szaktudást igénylő, bravúros eljárás, amelynek világszínvonalú eredménye lett ez a szarvasbogaras pohár.

Oldal megosztása

Az oldal címe nyomtatáskor:
http://www.imm.hu/hu/news/view/530,Szarvasbogaras+d%C3%ADsz%C3%ADt%C3%A9s%C5%B1+v%C3%A1za