Ugrás a tartalomra
Akadálymentesített változat főoldal
Museum of Applied Arts Hangostérkép

Magyarország leggazdagabb koldusa, aki Wilde Oszkár íróasztalán dolgozik, Lenbach festette meg az arcképét és Rodin mintázta meg a szobrát – címmel jelent meg a Színházi Élet 1928-as cikke Rozsnyay Kálmánról. Az ’életművész’ és szenvedélyes gyűjtő 150 éve, 1872. június 22-én született, és nagy szerepe van abban, hogy az Iparművészeti Múzeum rendelkezik a világ egyik legnagyobb ex libris gyűjteményével.

Grafikusnak tanult, majd színésznek, írt könyveket, dolgozott színikritikusként, műfordítóként, beutazta a nagyvilágot Rozsnyay Kálmán, aki Hoschke vezetéknévvel született, de 1899-ben felvette az anyai ág, a marosjárai Rozsnyay család nevét. Sok mindenbe belefogott, de az egyik szakmában nem volt elég tehetséges, a másik meg nem elégítette ki. A legjobban hírességek, ismert írók, képzőművészek és színészek társaságát kereste világszerte.

A századforduló környékén vált társasági lapok botrányhősévé, amikor 35 évesen eljegyezte a nálánál 45 évvel idősebb híres színésznőt, Prielle Kornéliát, Petőfi Sándor egykori menyasszonyát. Már egy évtizeddel korábbról ismerték egymást, a fiatalember igencsak élvezte, hogy megismerhette a kulturális élet krémjét. A művésznő rokonsága tombolt a házasság hírére, és a lapok is rendre cikkeztek a nem mindennapi viszonyról. Miközben mindkét fél kapcsolatuk szépségét ecsetelte. Prielle Kornéliát a családja megpróbálta beszámíthatatlannak nyilváníttatni, de mentálisan teljesen egészségesnek bizonyult, így nem volt akadálya a házasságnak. A frigy így sem tartott sokáig, pár hónappal később elhunyt a színésznő, akinek emlékét a későbbiekben is ápolta egykori férje.

Ez az első házasság alapozta meg Rozsnyay gyűjtőszenvedélyét. Rengeteg művésszel megismerkedett akár külföldön is. Például a Holnap társaság kültagjaként a csoport íróitól mindent elkért, megszerzett. „Ha Juhász (Gyula) vagy valamelyikünk egy félbemaradt vers kéziratát az asztalon felejtette, Rozsnyay gondosan felszedte és féltve rejtette el kopott, nagy havelockja zsebében” – írta róla Dutka Ákos. Leginkább Ady Endrétől akart megőrizni minél több verset, kallódó kéziratokat vagy kidobásra ítélt verspiszkozatot. Jóban volt ugyanis a költővel, és gyakran együtt kávéztak valamelyik kávéházban. Rozsnyanak hatalmas kollekciója gyűlt össze tőle, a költő összes kötetével – autogramokkal, fényképekkel, rajzokkal, gyászjelentésekkel, rézmetszetekkel, érmekkel, valamint Ady poharával, hamutartójával, tollával, a saját és Léda hajtincsével. 1942-ben azonban anyagi nehézségei miatt eladta az egészet – megalapozva ezzel a nagyváradi Ady-múzeumot.



Az írói emlékeken, kéziratokon és fotókon felül emlékkönyvében autogramokat és bejegyzéseket is őrzött – Zolától Rilkéig. Állítólag személyi titkára volt az író Oscar Wilde-nak, valamint a festő- és iparművész Walter Crane-nek, akinek a századfordulón, Radisics Jenő igazgatása idején kiállítást is szervezett a budapesti Iparművészeti Múzeum. A Royal Szállóban, a díszvacsorán Jókai Mór köszöntötte a hírességet. Crane ex librist tervezett Rozsnyaynak, és cserébe azt kérte, feleségének, Mary Frances Andrews Crane-nek rajzoljon művészi igényű tulajdonjegyet.

Amúgy a nagy gyűjtőnek köszönhető, hogy a szecesszió nyomán divatos lett az ex libris Magyarországon. Crane-en kívül a kor olyan neves művészei terveztek neki, mint például Kozma Lajos, Simay Imre, Stein János, és ő is alkotott jó párat – többek között – a román Erzsébet királynénak, költői és író álnevén: Carmen Sylvának.



Prielle Kornéliának is készíttetett ex librist Rozsnyay, méghozzá a magyar származású, Münchenben élő illusztrátor és ex libris alkotóval, Ade Mathilde-vel. A színésznő fiatalkorát és a biedermeier polgári idillt idézi a rajz, és megcsodálható az Iparművészeti Múzeum online gyűjteményében, sőt, legújabb Minivarázs című ex libris kiállításunknak szintén része a Ráth-villa vetítőtermében. A múzeum rendelkezik egyébként a legnagyobb ex libris gyűjteménnyel, és ennek egy igen szép része Rozsnyaytól származik.



A nagy színésznő után megnősült újra az életművész, 1910-ben Dapsy Gizellát vette feleségül, aki Nil néven ismert író és költő volt. Együtt költöztek a Dunakanyarba, Nógrádverőcére, ahol már-már egy múzeumban éltek a négyszobás házban. Az egyik szinte Ady-múzeum volt. A másik szobában Oscar Wilde asztala állt, tele dedikált fotókkal Munkácsytól Anatol France-on át Renoirig. Jókai Mór három képet is aláírt neki, Déryné teáscsészéje és Egressy Gábor pohara szintén az ő vitrinjében pihent. A híres szobrász, Rodin is megmintázta az arcképét, a mellszobrot szintén Nógrádverőcén őrizte, de állítólag jó viszonyuk akkor szakadt ketté, amikor a magyar világutazó ellopott tőle egy kezet formáló szobrot. (Legendák szólnak arról, kinek a kezét mintázta meg a szobrász, a sajátját vagy Rozsnyayét.)

Amúgy Kálmánnak is volt írói álneve, ezt főként Angliában használta. Sydney Cartonként írt, de ezt valószínűleg Dickens Két város regénye című művéből csenhette.

Oldal megosztása

Az oldal címe nyomtatáskor:
http://www.imm.hu/hu/news/view/551,%C3%89letm%C5%B1v%C3%A9sz%2C+aki+divatba+hozta+az+ex+librist