Június 25-én nyílik legújabb időszaki kiállításunk, az Egy kis Bécs Budán – Josef Hoffmann alkotása, a Pikler-villa címmel. A tárlaton megismerhetik a világhírű építész és a nevéhez fűződő iparművészeti vállalkozás, a Wiener Werkstätte összművészeti alkotását, az 1909-ben elkészült szecessziós Pikler-villát. Előtte azonban vizsgáljuk meg jobban Josef Hoffmann életét és munkásságát, illetve azt, hogyan került kapcsolatba Pikler Gyula jogtudóssal.
A morvaországi Pirnitzben, 1870. december 15-én született Josef Franz Maria Hoffmann. Jómódú családból származott, édesapja a város polgármestere és a pamutiparban tevékenykedő sikeres üzletember volt. Apja inkább jogásznak szánta, de 1887-ben beiratkozott a brnói Höhere Staatsgewerbeschule (Felsőfokú Állami Ipariskola) építészeti osztályába. Sikeres záróvizsgája után a németországi würzburgi Katonai Építési Hivatalban kezdte gyakorlati kurzusát. Nem sokkal később jelentkezett a bécsi Képzőművészeti Akadémiára, és Bécsbe költözött, ahol aztán élete nagy részét töltötte.
Hoffmann a korszak művészeti életét felkavaró csoport, a Vereinigung bildender Künstler Österreichs (Ausztriai Képzőművészek Szövetsége), közismertebb nevén a Wiener Secession egyik alapító és irányadó tagja lett 1897-ben, egészen 1905-ig, amikor többek között Gustav Klimttel együtt elhagyta a Secessiont. 1899-ben a bécsi Kunstgewerbeschule (Iparművészeti Iskola) professzorává nevezték ki; ezt a pozíciót egészen 1936-os nyugdíjazásáig töltötte be. Angliai látogatása után, 1903-ban megalakította iparművészeti vállalkozását, a Wiener Werkstättét.
Bécs egyik külvárosában tervezett lakóházakat 1900-ban, elsők között Koloman Moser és Carl Moll ikerháza épült fel. Egyik első kiemelkedő összművészeti alkotása a Bécs közeli Purkersdorf szanatórium-épülete volt. Karrierje csúcsának számított, amikor a brüsszeli Stoclet-palota megtervezésére kérték fel, az építészeti tervezés teljes egészében Hoffmann munkája volt, a belső terek Gustav Klimt, George Minne, Carl Otto Czeschka, Michael Powolny, Leopold Forstner és Franz Metzner együttműködésében jöttek létre. Ezen felül számos projekten dolgozott, önálló villákat, nemzetközi vásári pavilonokat tervezett és aktív szerepet vállalt múzeumi kiállításokban.
Pályájának utolsó szakaszában főleg nagyobb lakóépületek tervezésével foglalkozott, fő megbízója, Bécs városának. Nyolcvanötödik születésnapját a Stoclet-palotában ünnepelte, és nem sokkal később, 1956. május 7-én, Bécsben hunyt el. A 20. század egyik legsokoldalúbb művészegyénisége volt, új esztétikai minőséget teremtett, amely kiindulópontja lett a tárgykultúra reformját hozó modern törekvéseknek.
Az Iparművészeti Múzeum időszaki kiállításának címadó épülete, a Pikler-villa építtetője az 1864-ben született Pikler Gyula volt. A nagy műveltségű egyetemi oktató már 22 évesen megszerezte végzettségét jogbölcseletből, alapítója és elnöke volt a Társadalomtudományi Társaságnak, és szerepet vállalt a Huszadik Század című szociológiai folyóirat indításában is. Pikler megosztó személyiség volt, meghatározó szerepet töltött be a polgári radikális körökben, a korszak konzervatív szellemi vezetői azonban erősen támadták.
A kiterjedt külföldi kapcsolatokkal bíró tudós, modern irányzatok iránti érdeklődésétől vezérelve bízta meg az osztrák tervezőt az 1906-ban vásárolt budai, Trombitás úti telkének beépítésével. Az építkezés 1907-1909 között zajlott, Josef Hoffmann ebben az időszakban dolgozott élete fő művén, a belga bankár és műpártoló, Adolph Stoclet brüsszeli rezidenciáján. Ezért bevonta kollégáját, korábbi növendékét Karl Bräuert (1881–1971), aki vélhetően a homlokzat és a belső terek dekoratív elemeinek részletesebb kidolgozásában kapott szerepet.
Forrás: Museum für angewandte Kunst
