Tudta, hogy az úgynevezett csodakamrák a ma ismert múzeumok elődei voltak? A ‘kuriózum-kabinetek’ (Kunstkammer vagy Wunderkammer) a nemesi családok által birtokolt értékes tárgyak gyűjtőhelyeiként szolgáltak, amelyben egzotikus anyagokból készült vagy távoli helyekről származó pompás darabok kaptak helyet. Az Esterházy hercegi család kincstárának megszületése is egy ilyen „csodaszobához” volt köthető, ahol mindenekelőtt nemesfém tárgyakból, ékszerekből, díszfegyverekből álló kuriózumtár állt össze, különleges műfaji gazdagsággal.

A mesés kollekciót a műtárgyegyüttest birtokló család szűk körén és az udvartartáson kívül kevesen láthatták, de volt, hogy egy-egy jeles alkalommal, ünnepnapokon kívülállók kiválasztott köre is megcsodálhatta azt. Az európai arisztokrata famíliák általában jól védhető, nehezen megközelíthető várak szigorú és biztonságos őrizetében tartották az effajta gyűjteményüket, így jártak el az Esterházyak is, az ő kincstáruknak a 17. század közepe óta a nyugat-magyarországi Fraknó (ma már Ausztria) vára adott otthont.

Az Esterházy-kincstár megszületése a török háborúk korára esik, a 16. századtól elsősorban diplomáciai ajándékok, hozományok és tudatos megrendelések révén gazdagodó gyűjtemény a 17. század végén már a családi hitbizomány részévé vált. Az alapító ezzel a jogi rendelkezéssel biztosította, hogy a családi vagyon minden jövendő vagy legalábbis több nemzedékre előretekintve egy meghatározott személy osztatlan vagyona maradjon. Így történhetett például, hogy az Esterházy-műkincsegyüttes több évszázadon keresztül is együtt maradhatott és nem szóródott szét.

Az Esterházy-kincstár legjava 1919 nyarán került az Iparművészeti Múzeumba, folyományaként annak, hogy a Tanácsköztársaság kulturális népbiztosa elrendelte: kerüljenek állami tulajdonba a magánszemélyek nagy értékű műtárgyai. Ekkor Esterházy Pál felkérte és egyben megbízta a múzeumot, hogy a műkincseket – további intézkedésig – őrizze meg. 1920 áprilisában kiállítás nyílt ezekből a pazar darabokból, a pompás tárlatot meghatározott időszakban, bejelentkezéssel lehetett látogatni, ugyanúgy, ahogy napjainkban is.

Talán párhuzamot húzhatunk a korábbi évszázadokban csak nagy ritkán, alkalmanként látható főúri kincstári darabok között, a XX. században bejelentkezéssel látogatható gyűjtemény és jelen projektünk, az Opus 735 – A háború nyomai az Esterházy hercegi kincstár műtárgyain között, hisz a gyűjtemény minden évszázadban más-más arcát mutatta meg az érdeklődő közönségnek, felvillantva mégis állandóságát és nagyszerűségét.

Az idén 150 éves Iparművészeti Múzeum épületén és gyűjteményén keresztül is mesél az Üllői útra látogatóknak: évszázadok története és tárgyai válnak most láthatóvá, az október 15-ig látogatható kiállítási anyag az Esterházy-kincstár nemzedékről nemzedékre hagyományozott gyűjteményének pazar gazdagságát villantja fel előttünk.
Jegyvásárlás itt.