A Marosvásárhelyen élő, vízellátással foglalkozó Gnädig István kétszer írt az Iparművészeti Múzeumnak: 2011-ben, majd pár hete. Mindkét levele dédnagyapjával kapcsolatos volt, Vágó Ignác mester készítette ugyanis az Üllői úti épület műlakatos munkáit. Először fotót kért, most pedig élőben szerette volna megnézni felmenője alkotásait. Kivételesen kapott erre lehetőséget, bár köztudott, az épület felújításra vár.

Fotót kért az Iparművészeti Múzeumtól több mint tíz éve a Marosvásárhelyen élő Gnädig István. Vágó Ignác lakatosmester készítette ugyanis a múzeum Üllői úti épületének egyes kovácsolt vasszerkezeteit. A válaszkép nyomán el is készíttette azt a 10 méteres korlátot egy vásárhelyi mesterrel, amely a házukat azóta is övezi. Nem teljesen másoltatta le, bizonyos kinyúló elemeket kihagytak róla. Képet mutat a korlátról, erősen hasonlít a Hőgyes Endre utcai portál közeli lépcsőkorlátra, csak ez tele van muskátlival.

Apai dédapjáról keveset tud Gnädig István, valamennyit mesélt róla nagyanyja, bár még középiskolás volt, mikor Vágó Margit elhunyt. A nagymama sokat járt apja műhelyében, fotókat őrzött a családról. Furcsa szokása volt, hogy a beállított portrékat oválisra vágta, és úgy rakta vékonyka keretbe. Gnädig István magával is hozta ezeket a fotókat, mutatja őket: Vágó Ignác és neje, Vágó Margit és férje. Iratokat is rak az asztalra, Margit elemi népiskolai, valamint polgári iskolai bizonyítványát, esküvői meghívóját.

Margit korán megözvegyült, négy fiával maradt egyedül 1935-ben. A négyből ketten, Gnädig Béla és Miklós Kossuth-díjas mérnökök lettek. Jenő a Siemens-cég fejlesztő mérnökeként Braunschweigben, András pedig középiskolai tanárként dolgozott Marosvásárhelyen. A tanár fiából lett a vízellátással foglalkozó műszaki tanácsadó Vásárhelyen, feleségével, Hajnallal vízmúzeumot javasoltak az Aquaserv vállalatvezetőségének, amely meg is nyitott 2016 szeptemberében. István mindemellett numizmatikával is foglalkozik, többezres régipénz-gyűjteménye van, a legrégebbi a 14. században készült.

Sétálunk az Üllői úti bezárt épületben, Pandur Ildikó, az ötvösgyűjtemény vezetője viszi körbe Gnädigéket, mesél a ház múltjáról. A házaspár meglepődik, hogy nem csak a belső korlátot, hanem a főépület előkertjének rácsát is a felmenő kovácsolta, ahogy számtalan zár és kilincs az ajtókon, ablakokon az ő munkája. Pandur Ildikó a kovácsoltvas művesség jeles kutatója, Pereházy Károly építészettörténész könyve nyomán sorolja, Budapesten mely épületeken dolgozott a lakatosmester: a Nemzeti Casinón, a Csekonics és Károlyi palotákon, a Stefánia-(gyermek)kórházon, a papnevelde épületén, valamint számtalan mágnáspalotán. Neves építészek, például Hauszmann Alajos, Czigler Győző, Schannen Ernő Vágó műlakatost bízták meg, aki akkoriban ablak- és ajtózáraival számtalan szabadalmat dolgozott ki, sőt, a nemzetközi figyelmet is kivívta. Neve a századfordulón fogalommá vált, és felkérték arra is, dolgozzon a Parlament épületén.

Vágó Ignác néhány kovácsoltvas munkájának terve megtalálható a múzeum gyűjteményében, most akár a Ráth-villában is megnézhetik az Iparkodjunk! című kiállítássorozat első részében.