A 19-20. század fordulóján Párizs egyik legismertebb táncosnője az amerikai származású Loïe Fuller (1862–1928) volt, aki 1892-től lépett fel a Folies Bergere-ben, a híres francia varietében.
A táncművésznek az 1900. évi párizsi világkiállítás ideje alatt saját táncszínháza volt az expo területén, és különleges koreográfiáihoz, híres szerpentintáncához különféle kellékeket – például hosszú pálcára erősített könnyű lepleket – használt. Az idei Sziget Fesztivál Szecessziós Detoxában, az Iparművészeti Múzeum sátránál Loïe Fuller Fátyoltáncát adja elő minden nap 16 órától (szombaton 15 órától) Németh Luca, aki workshopra is várja az érdeklődőket.

Raoul François Larche: Asztali villanylámpa - A fátyoltáncosnő (Loie Fuller)

Az intenzíven mozgó női alak tulajdonképpen a modern tánc előfutárának nevezhető, a művész előadásainak meghatározó eleme ennek a hatalmas fátyolnak a forgatása volt. Ehhez használta ki a korszakban épp újdonságnak számító elektromos fényt, amely különböző színekben világította meg hófehér öltözékét. Fuller képes volt a muzsikát színekké és mozgássá alakítani, fellépésein az előadott műsor és a díszletelemek nem váltak el egymástól. Mindent úgy épített fel performanszaiban, hogy a hang és a látvány zökkenőmentes egységet alkosson.

Korának legtöbb művészét megihlette a táncos személye, alakja számos művészeti alkotáson feltűnik, így például François-Raoul Larche asztali villanylámpáján, amely napjainkban a Ráth György-villában is látható. Az 1900 körül, aranyozott, bronzból készült világítótest Fuller rendkívül látványos szerpentintáncának egyik jelenetét idézi. A párizsi szobrász, aki az 1900-as párizsi világkiállítás aranyérmese is volt, köztéri szobrai mellett több kisplasztikai alkotást is készített, Fuller alakja különösen sokszor feltűnik alkotásain.