Ugrás a tartalomra
Akadálymentesített változat főoldal
Museum of Applied Arts Hangostérkép

Láttak már olyan gyönyörű leltárkönyvet, amelyben a tárgyleírásokat rajzok illusztrálják?
Az Iparművészeti Múzeum 1877-78-as kötete ilyen, és ezt most meg is nézhetik az Iparkodjunk! című időszaki kiállítás egyik vitrinjében. A kinyitott kötet mellett az egyik rajzon látható tárgy, egy fajansz tál a kiállításon ugyancsak megcsodálható. Benéztünk az adattárba, majd beleolvastunk a többi – kézzel írt – leltárkönyvbe és a különleges műtárgyleíró kartonokba.

  Az Iparkodjunk! című kiállításban az 1877-78-as – illusztrált – leltárkönyv

Az Iparkodjunk! című kiállítássorozat első része az Iparművészeti Múzeum könyvtárát és adattárát állítja fókuszba. Bemutattuk már a kiállításban szereplő anyagok kapcsán a gyűjteményből a háromdimenziós betlehemet, a régi puzzle-okat, a játékkártyákat, az Ady-kötetet, könyvelőzéket, Lingel Károly tárolóját, az 1956-ban megsérült könyvtári polcot, és írtunk a papírrestaurátor munkájáról is. Most a leltárkönyvekről és a leíró kartonokról mesélünk.

Korszakonként más-más szisztémát használt a múzeum műtárgyállományának számbavételéhez – meséli Horváth Hilda művészettörténész, az adattár korábbi vezetője. Az elsőt 1881-ben vezették be, amelyet utóbb A-leltárnak neveztek el, restaurált, lapokra szedett változata ma is végigolvasható az adattárban. Harminc évvel később, fenntartói döntésre újraleltároztak a múzeum műkincseit. A mai napig ezt az 1910-es években indított törzsleltárkönyv-verziót használjuk. Sőt, még most is kézzel jegyzik fel benne az adattár munkatársai a beérkező újdonságokat a hozzátartozó adatokkal együtt. Természetesen egyre bővülő számítógépes adatbázist ugyancsak vezet az intézmény, amelynek online változatát bárki ingyen használhatja.

Bár hét főosztálya van a múzeumnak, központi a tárgyak lajstroma, és a leltári számokat az adattár adja ki. Az online adatbázist böngészve szembetűnik: az 1950 előtt érkezett tárgyakat arab számokkal sorolták be (1-24 ezerig), 1950 után a bekerülés évszámának utolsó két számjegye indította a leltári számot, 2000 után pedig a teljes négy számjeggyel kezdődik. Tehát az idei beszerzések értelemszerűen 2023-mal kezdődnek, a továbbiak pedig a beérkezés sorrendjét mutatják, valamint a darabok számát – függetlenül attól, melyik főosztályhoz tartozik. Az adattár további leltárkönyvekben, önállóan csoportosítja a dokumentumait. Tehát ha az online adatbázisban azt látjuk: KLT, KRTF, MLT, DLT, FLT vagy NLT – kézirathoz, kézirajz – terv – festményhez, műlaphoz, diához, fotóhoz és negatívhoz van szerencsénk. Igen, a múzeumnak körülbelül 110 ezer darab negatívja van!

A Ráth-villában, az Iparkodjunk!-kiállításban található leltárkönyv azért is különleges, mert nem készültek később ilyen rajzos változatok. Manapság már természetesen fotókon örökítik meg a műtárgyakat.

Az 1956-ban átlőtt leltárkönyv

Egy egészen különleges példányt is tartogat az adattár raktára, amelyet 1956-ban átlőttek. Ezt nem restauráltatta a múzeum, a roncsolás a mai napig emlékeztet a forradalomra. Természetesen az adatokat átmásolták már egy ép kötetbe.

Nemcsak könyvek, hanem úgynevezett leíró kartonok is készülnek a műtárgyakhoz, amelyekből egy-egy másolat a tárgyat befogadó főosztálynál is megtalálható. Nézzék meg a fotóinkon látható, kalligrafikus írással cizellált kartonokat a Ráth György gyűjteményének műtárgyairól. Ezek 1906-ban készültek, Radisics Jenő tollából. Radisics 1887-től igazgató, 1896-től haláláig, 1917-ig az Iparművészeti Múzeum főigazgatója volt.

A Ráth György gyűjteményének műtárgyleíró kartonja

Ezeket a kartonokat ma már számítógéppel készítik (korábban írógéppel pötyögték be) az adattár munkatársai, majd kinyomtatják, fiókba sorolják. Fontos, hogy az információk megegyezzenek az origónak számító törzsleltárkönyv adataival, nehogy kicserélhető/ellopható legyen a műtárgy – teszi hozzá Horváth Hilda.

 

 

 

Oldal megosztása

Az oldal címe nyomtatáskor:
http://www.imm.hu/hu/news/view/718,A+be%C3%A9rkez%C3%A9s+sorrendj%C3%A9ben