70 év mestereit és remekműveit ismerhetjük meg abban a frissen megjelent, és tegnap a Magyar Nemzeti Múzeumban bemutatott kötetben, amelyben az Iparművészeti Múzeum számos műtárgya is szerepel. "A Habsburg monarchia fali- és állóórái 1780-1850" című illusztris kiadványt egyik szerzője, Stephan Andréewitch, bécsi műkereskedő személyes és a kutatást övező történetekkel ajánlotta a közönségének.

A kétkötetes kiadvány több mint 1300 oldalon keresztül nyújt részletes tájékoztatást a Habsburg Monarchia 18. és 19. századi fali- és állóóráinak fejlődéséről és készítőikről. Nemcsak a mesterség történetét és a technikai fejlődést öleli fel, hanem kiterjedt életrajzokat is tartalmaz a legnevesebb mesterekről, beszámolókat a szakkiállításokról, valamint az órásmestereknek és a beszállító kézműveseknek nyújtott találmányi kiváltságok eddig kiadatlan példányait.

A bemutatóra a hazai óragyűjtő- és készítő szcéna tagjait, muzeológusokat, műkereskedőket és művészettörténészeket hívtak meg. Többen közülük a kiadvány létrejöttében is közreműködött. A szerző köszönetet mondott az Iparművészeti Múzeum főigazgatójának, Cselovszki Zoltánnak és Jékely Zsombor gyűjteményi főigazgató-helyettesnek, hogy az intézmény kiváló műtárgyfotókkal lehetővé tette a kiadvány létrejöttét.

Andréewitch az 1980-as években a műtárgykereskedő szakmát Budapesten tanulta, amikor is – elmondása szerint – a magyar főváros egy kincseskamrának számított. Ekkoriban szerezte be az első biedermeier órákat, amelyeket egy asztalosmestertől vásárolt meg, majd vitt ki a vasfüggönyön túlra, Bécsbe. Az évek során nőtt az igénye, hogy a további időmérőkről szerzett információkat valamilyen formában kötetbe rendezze. A közel 16 éve elkezdett, háromszáz órásmestert tartalmazó listája tizennégyezer mesterre bővült – ebben magyar, szlovák, ukrán lengyel levéltárak voltak segítségére.
A „kutatóláz” – ahogy ő fogalmazott – teljesen magával rántotta, minél többet szeretett volna megtudni a területről és a korabeli szakemberekről. Elmondta, hogy ilyen mélyre ásó publikáció még nem készült az órás területen, pedig ez a legnépszerűbb tárgy a műkereskedők körében.

Egy állóórát – amely a kötetben is szerepel – most személyesen is megtekinthetnek a Magyar Nemzeti Múzeum Pollack 250 című kiállításán. Ez az Iparművészeti Múzeum bútorgyűjteményéből kölcsönzött műtárgy még december 1-ig látható a 19. századi magyar építészet egyik legnagyobb alkotója, Pollack Mihály előtt tisztelgő kiállításban.

Úgy tudni, Pollack Mihály lakásának berendezési tárgya volt ez a pompás, mahagóni borítású, aranyozott sárgaréz veretekkel ellátott állóóra. A zománcozott számlap alján Franciscus Seiffner Fecit Pesthini felirat áll, amely azt jelzi, a darab egy Franz Seiffner ismert órásmester által készített időmérő. A műtárgyat múzeumunk vásárolta meg 2021-ben Stephan Andréewitch műkereskedéstől az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával.

A Habsburg monarchia fali- és állóóráinak nélkülözhetetlen összefoglalóját hamarosan az Iparművészeti Múzeum könyvtárában is elérhető lesz, amely kiadvány jelentős referenciaműként szolgál az órakészítés minden szerelmese számára. Addig is lapozzák fel a kötet online elérhető oldalait az alábbi oldalon.