Többek között Berény Róbert, Moholy-Nagy László, Kolozsváry Sándor, Kaesz Gyula, Kozma Lajos és Kner Imre, valamint számos nemzetközi alkotó művészi igényű plakátjait láthatta a közönség 1929-ben az Iparművészeti Múzeumban. A ’Fáklya’ Írók és Művészek Kulturvállalata egy vándorkiállítás első állomásaként az Iparművészeti Múzeum tereit ‘kölcsönözte’ az első Plakát- és Reklámművészeti Kiállítás megrendezéséhez. Jöjjenek, a két világháború közötti vizuális világba kalauzoljuk most önöket!
Kiállítási enteriőr az Iparművészeti Múzeumban
A ’Fáklya’ 1928. január 1-jén indult azzal a céllal, hogy felkutassa az elhanyagoltnak gondolt művészeti területeket, ilyennek ítélte meg akkor Magyarországon a „gyerekcipőben járó” reklámművészetet is.
A tárlattal a csoport szerette volna a – nemzetközi szinten már sikeres – reklámkultúrára irányítani a figyelmet. A kiállításra 23 nemzet világcégeit hívták meg, így Németország, Ausztria, Amerika, Törökország, Olaszország, Svájc, Jugoszlávia, Kanada, Anglia, sőt afrikai országok kiemelkedő céges hirdetéseit is láthatta a nagyérdemű. Radnay Oszkár, a kultúrvállalat igazgatója azt tervezte: évente megismétlik ezt a bemutatót, hogy a terület innovációit szemléltethessék.
Kiállítási enteriőr az Iparművészeti Múzeumban
Vidéki helyszíneket is választottak, hogy a reklámkultúrát decentralizálják, így Pécsen, Debrecenben, Szegeden és Miskolcon is látható volt a válogatás. Az utazókiállításon a kereskedelmi és ipari vállalatok által már forgalomba hozott művészi plakátanyagot, valamint új plakátműveket mutattak be.
Az installálásnál arra törekedtek a szervezők, hogy minden helyszínen az utcai hangulatot idézzék meg, ezt hirdetőoszlopok és táblák reklámszerű elhelyezésével oldották meg.
Tancsik Mihály: MTI reklám terv, 1930 körül
„(...) a mai magyar plakátművészet annyira, hogy úgy mondjam: sajátságos, és inkább festmény, képzőművészeti alkotás, mint plakát, hogy az anyag kritikaszerű elbírálásánál—alig néhány kivétellel — csak a festményt bírálhatnánk. Mint ilyenek, valóban reprezentálják, világhíres képzőművészetünket” – olvasható a Pécsi Napló júniusi tudósításában a kiállítás újszerű vizualitásáról. És valóban, a korban ismert festő- és képzőművészek műalkotásnak beillő, letisztult forma- és színvilágú reklámanyagokat alkottak.
Kiállítási enteriőr az Iparművészeti Múzeumban
