Ugrás a tartalomra
Akadálymentesített változat főoldal
Museum of Applied Arts Hangostérkép

Pillanatképek az épülő Iparművészeti Múzeumról, az ottani ünnepi eseményekről vagy a múzeum mindennapjairól: Weinwurm Antal objektívjén keresztül megelevenedik az intézmény századfordulós időszaka. A fotográfus városszerte dokumentálta a 19. század végi történéseket akkor, amikor Budapest fővárossá vált, elnyerte azt a képét, amelyet ma is ismerünk, mindezt új épületek felhúzásával, városi területek fejlesztésével. Gyűjteményünkben a fényképész számos munkája megtalálható, ebből a gazdag anyagból válogatunk ma.


Fotókredit: Fortepan / Törökbálint Anno - Magyarszéky Gábor

Weinwurm Antal Pesten született 1845-ben, majd bécsi fotóműhelyekben sajátította el a szakma alapjait. 1861-től már Budapesten dolgozott fényképész segédmunkásként, majd önállósította magát, saját üzletében a cinkográfia (fotográfiai műfaj) szakértőjeként hirdette szolgáltatásait. Idővel az enteriőr- és műtárgyfényképezés egyik keresett alakjává vált, hosszú éveken keresztül dolgozott más intézmények mellett az Iparművészeti Múzeumnak is.

  Az Iparművészeti Múzeum építése, 1894

Üvegnegatívra készült ez az éppen 130 éves fénykép is, amelyen az Iparművészeti Múzeum építését örökítette meg Weinwurm. A kép bal oldalán Lechner Ödön és Pártos Gyula, az épület tervezői állnak, amint a „terepen” ellenőrzik a munkálatokat. A két tervező „Keletre, magyar” jeligével ellátott pályázatával nyerte el az Iparművészeti Múzeum és Iskola megépítésének lehetőségét. Weinwurm Antal tulajdonképpen végigfotózta az 1893-96 közötti építkezést, így gyűjteményünkben is több fázisfotó látható erről az időszakról.

Lotz emlékoszlop az Iparművészeti Múzeum üvegcsarnokában

Hogy az Iparművészeti beltéri miliőjébe is betekinthessünk, pár fotográfiát hozunk az itteni eseményekről . Az üvegcsarnok számos hivatalos és társasági eseménynek is helyszínéül szolgált. 1898. február 27-én például Lotz Károly tiszteletére rendeztek itt ünnepséget, sőt, a szobrásziskola tagjai emlékoszlopot is emeltek a híres művésznek. A Lotzot köszöntő esten ajándékokkal, virágkoszorúkkal köszöntötték a „mestert”, majd művészek, pályatársak, műkedvelők, zenészek, a mintarajziskola tanári kara és más művészeti iskolák képviselői adták át jókívánságaikat. Az eseményről a Vasárnapi Újság 1898. március 6-i száma részletesen beszámolt, mellékelve fotókat azokról a díszdobozokról, amelyekben a festőművésznek szánt jókívánságokat nyújtották át. „Lotz mélyen megindulva csak ennyit tudott mondani: «Valóban nem értem, hogy érdemlek meg ily nagyszerű ovácziót.»” – olvasható szintén a lap beszámolójában.

Karácsonyi kiállítás az épület első emeletén

A karácsonyi kiállításokat 1886-ban útjára indító Országos Magyar Iparművészeti Társulat – és ezt alapszabályába a múzeum is beírta – a hazai műipar fellendítését tűzte ki céljául, az iparosok képzését, a közönségízlés csiszolását, s ezen keresztül a gazdaság fejlesztését. Az 1899-es karácsonyi kiállításáról látható enteriőrképen nem csak a műtárgyak érdekesek, hanem az első emeleti mennyezet korábbi, díszes mintázata is. Két évtizeddel az Iparművészeti 1896-os nyitása után, 1915-ben az Alsórákosi Sükösd-Bethlen kastély 17. századi mennyezetének másolatát helyezték fel az I. emeleti kiállítótérbe, hosszú évtizedekre láthatatlanná téve az eredeti falfestést. Ez a díszítőfestés a múzeum kiköltözése utáni időszakban, a falkutatási projekt keretében került elő. 

Ha az Üllői úti épület jellegzetes motívumát kellene kiemelni, sokan bizonyára a gyönyörű színekben pompázó, ún. felülvilágító ólomüvegablakot emelnék ki, amely a főbejáraton belépve, még az üvegcsarnokba lépés előtt állítja meg a látogatót. Ezt a figyelemfelkeltő részt örökítette meg fotóján Weinwurm is, de a képet nézve a múzeum épületére jellemző magyaros és keleti motívumok, a részletgazdag kidolgozások is rabul ejthették a korabeli látogatót.

De hogy nem csak a századfordulón, hanem napjainkban ugyancsak lenyűgözi ez a részlet a nagyközönséget, példa rá a spanyol ékszerdizájner, Maria Spada által tervezett fülbevaló, amelyet pontosan ez a felülvilágító ablak inspirált. Az eredeti szakmáját tekintve építész Spada kiskorától körbeutazta a világot édesanyjával, hogy megnézzék a lehető legtöbb múzeumot. Így kerültek Budapestre, ahol bejárták az Iparművészetit is, amelynek szecessziós stílusa teljesen elvarázsolta. 

 

 

Oldal megosztása

Az oldal címe nyomtatáskor:
http://www.imm.hu/hu/news/view/793,Aki+v%C3%A9gigfot%C3%B3zta+az+Iparm%C5%B1v%C3%A9szeti+M%C3%BAzeum+fel%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9s%C3%A9t