Ugrás a tartalomra
Akadálymentesített változat főoldal
Museum of Applied Arts Hangostérkép

Az 1970-80-as évek szülöttei, a mai X generáció tagjai bizonyára kivétel nélkül ismerik majd az itt bemutatott tárgyakat. A színükben és formavilágukban összetéveszthetetlen, szinte elnyűhetetlennek tűnő darabok most ismét virágkorukat élik: a vintage boltok, online second hand üzletek kínálatában pillanatok alatt lecsapnak egy-egy jó állapotú lámpára, szőnyegre, asztalkára. Ennek apropóján most a kortárs design osztály gyűjteményéből szemezgetünk.

Az 1970-es évek elején szinte minden órásüzlet kínálatában megtalálható volt a Sumatic márkájú mini úti ébresztőóra. A keletnémet Ruhla évről évre rohamléptekkel fejlődött, és újszerű gyártmányokat hozott forgalomba. Egyik legfrissebb újdonságuk ekkoriban: ez a gyufásdoboz nagyságú, rugós hajtású szerkezet volt. Az utazáshoz praktikus, bőrből készült tok dukált, a könnyen kezelhető-állítható szerkezet hamar közönségkedvenccé vált.

A Konyhaprogram 1972-ben indult el azzal a céllal, hogy a házgyári lakások konyháiban megteremtsék a komfortos használat feltételeit. A cirka 5-8 nm2 alapterületű főzőhelyiségek kapcsán három fiatal tervező – Borz Kováts Sándor, Soltész György és Pohárnok Mihály – azt szerette volna elérni, hogy a tereket és funkciókat minél hatékonyabban összehangolják, ehhez a főzéshez kapcsolódó tárgyak és terek újragondolására is szükség volt. Megfelelő méretű lábasok, tányérok, pohárkészlet és egyéb konyhai kiegészítők sora került ki tervezőasztalukról. Ezek egyike volt a képen látható almareszelő is, amelyet Kovács Júlia üvegtervező álmodott meg, és a Salgótarjáni Öblösüveggyárban gyártották.


Az általános iskolai kezdőszett része volt nem egy generációnak ez a papírdobozba csomagolt „pöttykészlet”, vagy hivatalos nevén iskolai számolókorong. Ma már egy újabb verziója ugyanúgy az iskolakezdéshez szükséges beszerzendők listáján van, piros és kék korongokkal.

Emlékeznek még a nyári – barackfa alatt töltött – délutánokra, amikor a nap melegétől az árnyékba vonultunk, és egymás kezéből kapkodtuk ki a Rubik-kockát? Azóta a játék meghódította a világot, és ha hiszik, ha nem, a kirakás világrekordja: 3,13 másodperc! Rubik Ernő építészmérnökként végzett, majd az Iparművészeti Főiskolán szobrászatot és belsőépítészetet tanult. A feltaláló a bűvös kocka ötletével megalkotta minden idők egyik legkelendőbb játékát.

A PEVDI (Pest megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vállalat) által gyártott iskolatáska mindössze 640 grammos súlyával minden korábbinál könnyebbnek bizonyult. A népszerű táska selyemhatású, de nagyon strapabíró, Tájfun nevű alapanyagból készült az 1980-as években. Szakítószilárdsága — mellesleg — a műbőrének két és félszerese volt. Különböző üde pasztellszínekben készült, a tervezésnél a PEVDI modellezői figyelembe vették a 6-10 évesek testméretét. A táska akkora sikert aratott itthon, hogy a Könnyűipari Minisztérium iskolatáskapályázatának második díját is megkapta, de több ezer darabot exportáltak Ausztriába és az NSZK-ba is. 

 

Oldal megosztása

Az oldal címe nyomtatáskor:
http://www.imm.hu/hu/news/view/800,Ismer%C5%91s+m%C3%BAlt