Ugrás a tartalomra
Akadálymentesített változat főoldal
Museum of Applied Arts Hangostérkép

Az erdőbe sétálunk ki, ha friss levegőre vágyunk. Menedéket nyújt, ha kicsit rendezni szeretnénk a gondolatainkat, vagy amikor szükségünk van egy kis kapcsolódásra a természettel. Megnyugtat, kikapcsol, feltölt, átmos, talán nincs is olyan élethelyzet, amelyben ne esne jól járni egyet a fák között.

Váza - Erdőrészlet tóval, Émile Gallé, 1907 körül

Az ENSZ közgyűlési határozatának köszönhetően 2013-tól minden március 21-én az erdők és fák jelentőségére hívják fel a figyelmet az Erdők Nemzetközi Napján. Évente több millió hektárnyi erdő tűzvész áldozata lesz, a hatékonyabb élelmezési folyamatok miatt komplett fás területeket irtanak ki – aggasztó a helyzet. Nem véletlenül kerültek a figyelem és aktivitás középpontjába azok a faültetési projektek, amelyeket helyi közösségek vagy nagyobb összefogások tűztek ki természetvédelmi célként.
A 10 millió fa egy ezek közül, a hazai kezdeményezés, amelynek célja a klímaválság kezelése egy szervezett faültetési program által.

Éjjel az erdőn (grafika) - Vadász Endre

Hogy még sok generáció részesüljön abból a csodából, amit az erdők nyújtanak, egy dolgunk van: vigyázzunk rájuk! Ismerjük meg még jobban, ebben segítségül hívhatjuk Peter Wohlleben erdőmérnök és író A fák titkos élete című könyvét is. „Csak aki ismeri a fákat, az képes védelmezni őket”– olvasható kötete fülszövegében. Sétáljanak velünk a rengeteg mélyére, és fedezzük fel együtt a művészek szemüvegén keresztül.

Falikárpit - Kephalos és Procris, Jérome Leclerc, 1700 körül

Ilyen vágyott erdei világot vetít elénk ez az 1700 körül, Brüsszelben készült falikárpit, amely Ovidius Átváltozások című művében található, Kephalos és Procris történetét meséli el. Az elbeszélés szerint Procris féltékeny volt egyedül vadászó kedvesére, aki pihenés közben a szellővel beszélgetett. E beszédet csak hallotta – de nem látta –, és Procris azt hitte, Kephalos egy nimfát szeret, így lándzsás fegyverét a hang irányába röpítette. Ez a jelenet – ahol a megsebesített Procrist próbálja Kephalos menteni – látható a mű előterében, amely a szövött kárpit nagyságához képest (345x310 cm) kis helyet foglal el.

Terv - illusztráció Gazdag Erzsi: Száll a sárkány c. könyvéből a „Jaj de árva ez az erdő” című vershez, Lukáts Kató, 1959 körül

A havas téli erdőt idézi meg Lukáts Kató illusztrációja, amelyet Gazdag Erzsi Jaj de árva ez az erdő című verséhez készített a Száll a sárkány című kötetben. A költő amúgy kifejezetten arra kérte kiadóját, hogy Lukáts illusztrálja a könyvét, amelynek nem csak képi világát álmodta meg a grafikus, hanem a szövegek elhelyezését, a betűtípusokat, a címlapot és borítót is. Az ehhez készített illusztráció-tervek is megtalálhatóak az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében.

Mikszáth Kálmán: Urak és parasztok. Budapest, Gottermayer Nándor Könyvkötői Műintézet, 1900

Gottermayer Nándor Könyvkötő Műintézetében készült 1900-ban ez a Mikszáth Kálmán Urak és parasztok című novelláskötetéhez alkotott nyomott mintás példány. A címlapon egy idilli erdőrészlet látható, ahogy egy tóparti, félholdas éjszakán megcsillan a vizen a fény, és egy szarvas sziluettje is megjelenik. Gottermayer a korszak egyik legfoglalkoztatottabb iparosa volt – modern technikai újításokkal felszerelt műhelyével. A gépi könyvkötőipar fejlődésének mozgatórugói lehettek ezek a nagy példányszámban kiadott, irodalmi és történelmi ismeretterjesztő sorozatok. Ennek szép példája ez a Mikszáth-kötet. Gottermayer Nándor innovatív szerepet vállalt a kiadói kötések honi előállításában.

 

 

Oldal megosztása

Az oldal címe nyomtatáskor:
http://www.imm.hu/hu/news/view/812,A+f%C3%A1t%C3%B3l+az+erd%C5%91t