A címben olvasható felkiáltás a kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezési Egyetem oktatójától, Mihnea Ghildustól, a Dizainăr üzlet tulajdonosától hangzott el a közelmúltban rendezett, a romániai designt fókuszba helyező Collec_Think Tank konferencián. Az Iparművészeti Múzeum sorozatának idei eseményén az előadók a romániai design múltját, jelenét és kitörési lehetőségeit is górcső alá vették. A konferenciának és az ehhez kapcsolódó pop-up kiállításnak – a korábbi évekhez hasonlóan – az A38 hajó adott otthont.

Az Iparművészeti Múzeum kortárs design osztálya által 2018-ban indított Collec_Think Tank című konferenciasorozatának eseményein a volt „keleti blokk” designszakértői tartanak előadásokat országuk formatervezéséről. Ez a sorozat az egyik elméleti részét adja annak, hogy Magyarországon egy 20–21. századi, kelet-közép-európai designgyűjtemény épülhessen.

A Collec_Think Tank 2018-ban a lengyel, 2022-ben a cseh és a szlovák designra fókuszált, 2024-ben pedig a romániai formatervezés kérdéskörét járták körül a szakemberek. A kétnapos konferenciát Horváth Judit, az Iparművészeti Múzeum kortárs design főosztályának vezetője, a sorozat ötletgazdája nyitotta meg.



Az első előadásban Varjas Bettina művészettörténész a romániai iparművészet és design reprezentációját mutatta be az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében. Kutatásából kiderült, hogy a mai Románia területén készült tárgyak az intézmény teljes kollekciójának 1,8 százalékát teszik ki.
A gazdagon illusztrált prezentációjából kitűnt, hogy műfajában, technikájában, anyagában, megmunkálásában és funkciójában is rendkívül sokszínű , izgalmas kollekciót alkot ez a tárgycsoport.



A szocialista és posztszocialista Románia formatervezési gyakorlatáról szólt Mirela Duculescu művészettörténész, a Bukaresti Nemzeti Művészeti Egyetem oktatójának előadása. Példákon keresztül, tárgyak bemutatásával vázolta fel a helyi designszcéna 1989 előtti és azt követő összefüggéseit. Szó esett arról is, hogy a formatervezés kérdése a rendszerváltozást követően, a helyi designerek erőfeszítései ellenére sem szerepelt egyetlen demokratikus román kormány napirendjén. A tények azt mutatják, hogy a 2000-es évek elejétől vált fontossá hazájában is, bár jelentős mértékben merített a nemzetközi trendekből.

Cosmin Nasui művészettörténész, kurátor a romániai művészeti oktatás és művészeti ipar helyzetébe avatta be a hallgatóságot. Elmondta: az egyetemi oktatástól kezdve az ipari ágazatokig a formatervezés inkább megmaradt elméleti és projektszinten Romániában, valamint csak korlátozott számú gyakorlati eredményt ért el például a belsőépítészetben, a grafikai- és a terméktervezésben. (Ehhez persze a tervezők, illetve designerek foglalkoztatásának helyzete is hozzátartozott, hiszen a Román Szocialista Köztársaságban ezek a munkakörök nem szerepeltek a szakmajegyzékben.) A szakemberek egyetértenek abban, hogy az 1970-es évek elején alkalmazott tárgytervezési elv, amely szerint a forma követi a funkciót, a 80-as években egyszerűen a forma apró átalakításában merült ki.

Az első nap programja Mihnea Ghildus előadásával zárult, aki látleletet adott a romániai design jelenlegi helyzetéről. Ő maga azon dolgozik, hogy népszerűsítse a helyi designereket, a termékeiket árusítsa, valamint eljuttassa nemzetközi vásárokra. Ennek megfelelő platformot nyújt a 2012-ben nyílt Dizainăr nevű designboltja.

A konferencia második napja Csiby-Gindele Rebeka és Sógor Abigél közös előadásával indult, akik a romániai Hargita megye tárgyi kultúrájának helyzetét tekintették át a kortárs design szemszögéből. Képes prezentációjukat segítségül hívva azt taglalták, hogy ma milyen elvek mentén érdemes megközelíteni a helyi kézműves tárgyakat, valamint a kézművesség szerepét.

A kétnapos konferencia Dr. Horváth Judit előadásával zárult, amely Oláh Gyárfás, tusnádi divattervező és képzőművész munkásságát mutatta be. Ezen belül is külön hangsúlyt kaptak a tervező munkái, valamint az Iparművészeti Múzeum gyűjteményi darabjai közötti párhuzamok, illetve az olimpiai formaruhák magyarországi közgyűjteményekben való reprezentációja. A 2012-es és a 2024-es romániai olimpiai formaruhákat tervező, székely származású Oláh Gyárfás korábbi és legfrissebb terveit is megismerhette a hallgatóság.

A kétnapos konferencia számos izgalmas kérdést feszegetett. A részvevők a közönség bevonásával beszélgettek a kreatív iparban kirajzolódó közép-kelet-európai identitásról. Az utolsó előadás jó felütést adott ahhoz, hogy a kortárs design és a divat határokon felülemelkedő jelentőségéről, a lokális és a globális értékekről értekezzenek a szereplők.

A konferenciát követően az előadók exkluzív vezetést kaptak a Ráth György-villa állandó és időszaki kiállításában, valamint az A38 hajón, amelynek eredeti hajóteste éppen a Duna Delta csatornából származik. A konferenciát követően ide hívta meg a kortárs design főosztály munkatársait a Patzaikin Brand.

Ez a sorozat éppúgy köti össze a régió országainak divatban és designban jártas szereplőit, ahogy a Duna. A Collec_Think Tank résztvevői egyre nagyobb hálót alkotnak, amely egyre stabilabb és reflektáltabb öndefinícióhoz segíti a résztvevőket.

A Collec_Think Tank on Romanian Design kétnyelvű online tanulmánykötete júniustól lesz elérhető.

A korábbi tanulmányok az imm.hu oldalon olvashatóak.

 

A konferencia megrendezését és a tanulmánykötet megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.