Hortobágy. Ez a csodás, ám sokszor zord környezet számos költőt, alkotót, ipar- és képzőművészt megihletett már az idők során. A tájegység sajátos természeti adottságai, élővilága és épített elemei egy összetéveszthetetlen formavilágot alkotnak, amely így számos műalkotás fő témájává vált. A Hortobágyi Nemzeti Parkot 1973. januárjában, 52 éve alapították és hazánk egyik legszebb tájvédelmi területeként 1999-ben bekerült az UNESCO kulturális világörökségek helyszínei közé is. A 82.000 hektárnyi tájegységről most gyűjteményünk darabjaival mesélünk.

Vadász Endre: Nagy József könyve „Be szép vagy be szép vagy édes Hortobágyom…”, Magyarország 1934. 

“Be szép vagy, be szép vagy édes Hortobágyom, nincs teneked páros hetedhét országon” - olvasható Szabolcska Mihály versének kezdő sora a Vadász Endre által készített könyvjegyen. A rézkarc technikával készített ex librisen leheletfinoman rajzolódnak ki a területre jellemző természeti és környezeti sajátosságok: a vízben gázoló kócsag, a vízparti nádas, a gémeskút sziluettje, a V-alakban repülő vadlibák csoportja, a Kilenclyukú híd vagy a malaccsordát terelő kondás alakja. A kép egyfajta nyugodt idillt áraszt, ahol a természet adta végtelen térben zavartalanul telnek a napok.

Gáborjáni Szabó Kálmán: Bélyegív: Debrecen – Hortobágy, Magyarország 1933., Adattár – Ex libris gyűjtemény

Gáborjáni Szabó Kálmán által készített négyes osztatú bélyegíven már a Hortobágy hevesen váltakozó természetét ismerhetjük fel, ahol a gyorsan szaporodó felhők előterében az ostorát csattogtató csikós alakja jelenik meg. Az 1933-ban készített grafika uralkodó színe a fekete, amely egy közeledő vihar előérzetét kelti a nézőben.

Haranghy Jenő: Hortobágyi Csárda fejléc

Hatalmas porfelhőt ver fel a száguldó ménes a pusztában a Haranghy Jenő által tervezett, a Hortobágyi Csárda részére (éttermi étlaphoz) készített fejlécén. A megrendelő Németh Nándor volt, akinek vendéglátóipari egysége tényező volt a térségben. 
A Magyarság című lap 1937. szeptemberi számában a windsori herceg hortobágyi látogatásába nyerünk betekintést, amelynek során érintette az említett Németh család által üzemeltetett csárdát is:

“Debrecen városa hires ötösfogatát és még három parádés diszfogatot állított ki a hercegi pár és társaságának tiszteletére, de elküldte fehér lipicai négyesfogatát a Semsey grófi uradalom is. A gyönyörű fogatok a hortobágyi csárdánál várakoztak tüzes lovaikkal a magasrangú vendégekre, akik déltájban meg is érkeztek a pusztára. Az első kocsiban a hercegi pár ül, a másodikban Bedeaux mérnök és felesége, a harmadikban a herceg szárnysegéde és Hadffy Raymund csendőrszázados. A csárda bejáratánál Németh Nándor, a fogadós és felesége színes hortobágyi virágbokrétával fogadták a windsori herceget és feleségét. A csárda kisivóját mezei virágok borították és az asztalok felett a falakon angol és magyarzászlók díszlettek.”