Ugrás a tartalomra
Akadálymentesített változat főoldal
Museum of Applied Arts Hangostérkép

"A tárgyak hatása alól senki sem vonhatja ki magát. Lehet nem olvasni, nem járni színházba, múzeumba, kiállításra, de tárgyak és építmények nélkül nem lehet élni. Ha ezt végiggondoljuk, egy furcsa ellentmondásra bukkanunk: a kivétel nélkül mindenkit, az egész társadalmat hatásába vonó tárgyakkal esztétikai vonatkozásban kevesebbet törődünk, mint a lényegesen kisebb körben ható, nagy eszmei értékű műalkotásokkal." / Miklós Pál /

Hétfőnként a műtárgyak és a múzeumi kulisszatitkok iránt érdeklődőket várjuk – ezért lett sorozatunk címe Zárvatartás idejére. Az iparművészet, a design és a divat kedvelőivel olyan információkat szeretnénk megosztani, amelyekhez más forrásból nem juthatnak hozzá. Tapasztalataink szerint a múzeumlátogatók sok olyan kérdést tesznek fel, amelyeket csak a tárgyak kutatói, restaurátorai tudnak megválaszolni. Külföldön egyre több intézmény nyújt „kérdezd a kurátort!” címmel lehetőséget arra, hogy a közönség közvetlenül kommunikálhasson a szakemberekkel. Sorozatunk is ezzel a céllal jött létre.

 Az Iparművészeti Múzeum nemcsak a magyar építészettörténet egyik legjelentősebb épülete és nemcsak egy nemzetközi szinten jegyzett műtárgygyűjtemény, hanem egy szakmai közösség is, amely hivatását a műemlék épületben, a gyűjtemény gondozása révén gyakorolja. Számos szakterület egyetlen hazai specialistája dolgozik itt, ezért okkal gondolhatjuk, hogy munkájuk sokakat érdekel.

Az ország egyetlen iparművészeti múzeumának egyik fontos feladata, hogy a tárlatvezetéseken, gyerekfoglalkozásokon és egyéb hagyományos programokon túl közvetlen módon is megismertesse az érdeklődőket a múzeum falai között zajló munka eredményeivel, beszámoljon a legújabb kutatásokról, restaurálásokról és egyéb, műtárgyakkal kapcsolatos aktualitásokról.

Az Iparművészeti Múzeum először 1900-ban indított ingyenes ismeretterjesztő előadásokat a „művelt közönség számára”. Most ezt a hagyományt felelevenítve havi egy alkalommal, hétfői napokon a könyvtár olvasótermében rendezünk ingyenes előadásokat az érdeklődők számára.

Előadások:

 

2016. május 23., hétfő, 15 óra
Prékopa Ágnes:
Groteszk és irónia a tárgyak felől nézve

 

 

 

 

 

 

2016. június 20., hétfő, 15 óra
Balla Gabriella:
Miért szereti a japán közönség a herendi porcelánokat?

Rendhagyó útibeszámoló az Iparművészeti Múzeum Japánban rendezett herendi porcelán kiállításáról.
 

 

2016. szeptember 19., hétfő, 15 óra
Pandur Ildikó:
Kiállítási rács 1883-ból. Az Iparművészeti Múzeum első évei a Régi Műcsarnok (Régi Zeneakadémia) épületében.

Kovácsoltvas gyűjteményünk ismeretlen eredetű, ún. raktári anyagként beleltározott műtárgyai közül a múzeum Adattárában a közelmúltban felbukkant rajz alapján többet is, mint az Iparművészeti Múzeum egykori kiállítási rácsának darabját, sikerült azonosítani.
Az Üllői úti palota 1896. évi felavatása előtt az Iparművészeti Múzeumnak nem volt önálló épülete. Az 1872. évi alapításától folyamatosan gyarapodó gyűjtemény kezdetben a Nemzeti Múzeumban, majd 1877-től az akkor megnyílt régi Műcsarnokban várta a látogatókat.
Ebbe az Andrássy úti épületbe készült Jungfer Gyula műhelyében az a bejárati rács, amelynek kapcsán szóba kerül a múzeum korai időszaka, a műcsarnoki első, rendszerezett kiállítás is.
 

2016. október 17., hétfő, 15 óra
Gálos Miklós:
Egy (majdnem) elveszett műkincs – Antonio Tempesta festménye(i) az Iparművészeti Múzeumban

Ismeretlen műtárgy bárhol felbukkanhat – még egy múzeumban is. Ritka eset, hiszen a múzeumok híven őrzik és nyilvántartják a rájuk bízott tárgyakat, de nem példa nélküli. Az előadás egy 90 évvel ezelőtti és egy mai történetet mutat be. A két történetnek ugyanaz a főszereplője, a 17. század elején Rómában alkotó Antonio Tempesta. Az Iparművészeti Múzeumban idén előkerült, romos műtárgyának nemcsak történetéről, hanem restaurálási lehetőségeiről is szó esik majd.
 

 2016. november 21., hétfő, 15 óra
Serfőző Szabolcs:
Mária Terézia koronázási díszruhája és „magyaros” uralkodóportréi

Az írott és képi források tanúsága szerint a 16. század végéig nyúlik vissza az a hagyomány, mely szerint a Habsburg-dinasztia tagjait magyaros főúri viseletben koronázták magyar királlyá. Ennek megfelelően az 1741-ben Pozsonyban megkoronázott Mária Terézia is magyaros díszruhát viselt a ceremónia során. Számos portrén, amelyek hangsúlyozottan magyar uralkodóként ábrázolják Mária Teréziát, a királynő ebben a reprezentatív öltözékben látható. A díszruha egy része pluvialévá, azaz vecsernye-palásttá átalakítva máig fennmaradt az egri székesegyház kincstárában. Az előadás a „magyaros” koronázási díszruhák kora újkori hagyományának kontextusában mutatja be Mária Terézia díszruháját.

2016. december 19., hétfő, 15 óra
Fáykiss Kata:
Amikor 99-en díszítettük a karácsonyfát – Egy múzeumpedagógus naplója

A múzeumpedagógus igen fura szerzet. Egyszerre lexikon és kitűnő mesemondó. Ügyes képzőművész, határtalan fantáziával. Tervez, szervez, kivitelez – izgalmas programok megálmodója. Útitárs a kalandok során és jó barát, ha a szükség úgy hozza.
Sokak számára még mindig újdonságként hat, hogy napjainkban a legtöbb múzeum rendelkezik már külön múzeumpedagógiai osztállyal. A fenti sorok olvastán pedig joggal merülhet fel bennük a kérdés, mit is csinál valójában egy múzeumpedagógus? Miért van szükség rá? Kikhez, melyik korosztályhoz szól? Az év utolsó előadásán múzeumpedagógusaink mesélnek nekünk munkájukról és tapasztalataikról. Ötleteket kaphatunk, hogyan köthető le a fiatalabb korosztály figyelme, és ha jobban odafigyelünk, kiderül, ők is szeretnek múzeumba járni!

2017. január 16., hétfő, 15 óra
Prékopa Ágnes:
Egy prémium mosogatószivacs üzenete, avagy a szakmai ismeretterjesztők felelőssége

Az Iparművészeti Múzeumban dolgozik azon hazai szakemberek legnagyobb része, akik az európai tárgykultúra művészeti szempontból jelentős emlékeit kutatják és publikálják. Mennyiben lehet hatással ezeknek a szakembereknek a munkája a nagyközönség tárgyakkal kapcsolatos ismereteire és a magyar nyelvű iparművészeti terminológiára?

2017. március 20., hétfő 15:00–16:00
Lovay Zsuzsanna: Apáról fiúra. A Lingel gyár

Új adatokkal bővül a kutatás a Lingel családról, a gyár történetéről. Kiindulási pontunk egy Lingel-portré - a hónap műtárgya, amelyet hosszú viszontagságok után a Magyar Nemzeti Galéria szakrestaurátorai varázsoltak újjá. A Kernstok Károly által festett arckép kapcsán számos családtörténeti adalékra derült fény, jobban megismerhető a 20. század elejére vezető bútorgyárrá fejlődött cég iparművészeti tevékenysége, valamint a design előfutárként is értékelhető tipizált bútorok sorozatgyártási stratégiája.
 

2017. április 24., hétfő, 15 óra
Radványi Diána: A habán kerámia kutatástörténete

A zömében 17. századi szép fajanszedények egy csoportja már úgy is a nagy becsben tartott darabok közé tartozott, hogy készítőikről – az anabaptista, vagyon- és munkaközösségekben élő emberekről, akiket később általánosan habánoknak neveztek – nem sokat tudtak még a 19. század végén sem. Magyarországon az Iparművészeti Múzeum rendelkezik a legjelentősebb habán kerámia gyűjteménnyel, de a téma kutatása soha nem lehet teljes a habánok által érintett, és ma több országban – úgymint Csehország, Szlovákia, Románia, Ausztria – található emlékanyag vizsgálata nélkül. Azonban a 20. század történelmi viharai több ponton is nehezítették ezt. A kutatástörténet így érdekes adalékokkal szolgál arról is, mennyire nehéz az objektivitásra törekvő történésznek félretennie saját korának ”szemüvegét”.
 

2017. május 15., hétfő, 15 óra
Darabos Edit: Töredéktől a tárgyig

Az előadás egy kevésbé ismert és kutatott tárgytípust, a jellemzően ötvös, hegyi kristály és elefántcsont tárgyak, órák szállítására és tárolására használt bőrtokokat mutatja be, elsősorban az Esterházy-kincstár roncs állapotú bőrtokjainak azonosítása és konzerválása közben szerzett tapasztalatokra alapozva. A restaurálásukra, kiegészítésükre használt megoldások bemutatása mellett a tárgyakhoz kapcsolódó történeti kutatások eddigi eredményeit, további lehetőségeit ismertetjük.

Június 19., 15 óra
Margittai Zsuzsa: Mesélő műtárgyak

Miképpen jelennek meg az állatmesék ábrázolásai különböző műtárgyakon? Miben más egy iparművészeti tárgyon vagy egy mesekönyvben megjelent illusztráció? Hogyan lesz a mesékből erkölcsi tanulság vagy éppen dekorativitás eszköze? Ezekre a kérdésekre keresi a választ az előadás konkrét mesék példáján - valamint az (ipar)művészettörténet ikonikus és kevésbé ismert alkotásain keresztül.

 

 

 

2017. október 16., 15 óra:
Gálos Miklós: Wittenbergtől Máriapócsig – Luther Márton első magyarországi arcképe nyomában

Luther Márton legkorábbi magyar arcképe tavaly bukkant fel Sopronban. A Soproni Evangélikus Gyűjteményekben őrzött 17. századi festmény egy korábbi metszet alapján készült. Az előadás egyrészt bemutatja Luther ábrázolásának Lucas Cranachra visszamenő hagyományát, másrészt szót ejt azokról a problémákról, amelyek a reformátor alakját megörökítő festményekkel és szobrokkal együtt jártak. A hivatalos álláspont szerint az ábrázolások nem valamiféle szentkultusz céljával készültek, hanem a jeles ember emlékezetét szolgálták. A korai újkor valósága ennél azonban árnyaltabb volt, belefért Luther csodatévő, vagy akár könnyező képe is.
 

2017. november 20., 15 óra
Ogoljuk-Berzsenyi Anett: Heraldikai emlékek az Adattárban

Címerekkel sok helyen találkozhatunk, pecsétektől a képeslapokig, használati tárgyaktól az épülethomlokzatokig bárhol felbukkanhatnak. A múzeum Adattára is rendkívül színes heraldikai anyaggal rendelkezik, több évszázadra visszamenőleg, a legkülönfélébb céllal létrejött ábrázolásokkal.
Az előadás során bemutatásra kerül többek között Georg von Rossich címeres levele 1797-ből, a Farkasházy Fischer család címeréről készült színes lenyomat és még sok más érdekesség.
 

2017. december 18., 15 óra:
Dénesi Tamás – Nagy Rebeka – Semsey Réka: Szent Imre palástja. Módszertani kísérletek egy szövettöredék meghatározására

A Pannonhalmi Főapátság ereklyéi között egy apró szövettöredék – amelyet a hagyomány Szent Imre herceg palást-darabjának tart – pontos meghatározásához több féle szakember, levéltáros, restaurátor, művészettörténész közös munkája szükséges. Az interdiszciplináris kutatás egyben kísérletek sorát, a különböző szempontok egyértelmű és világos összehangolását és egy közös nyelv kialakításának lehetőségét is magában foglalja.
 

2018. október 1., 15.00
Pásztor Emese: Textilművészet Hunyadi Mátyás korában

A korabeli festmények és a fennmaradt textilemlékek tanúsága szerint a 15. század második fele a gránátalmamintás szövetek, hímzések és selyemkárpitok kora. Az arannyal gazdagon átszőtt firenzei bársonyok, az igazgyöngyökkel tarkított arany- és selyemhímzések, a részletekben gazdag gyapjú falikárpitok mind-mind szemet gyönyörködtető példái a kor textilművészetének. Bár a Mátyás udvarában járt szemtanúk is ilyen textilekről számoltak be, ma alig ismerünk közülük néhányat. Az előadás a 15. század második felében divatos textilremekek jellegzetes típusaival, kiemelkedő darabjaival ismerteti meg a hallgatót, köztük olyanokkal is, amelyeket Hunyadi Mátyás megrendelésére terveztek és szőttek Firenzében.
 

2018. november 26., 15:00
Megyeri Helga: „Jeles iparművesekben nem szűkölködünk; s a gyáripar egyes bimbóvirágai sem hiányzanak” – Az Iparegyesület kiállításai a reformkori Pesten

Az Iparegyesület 1842-ben a hazai ipar előmozdításának szándékával szerveződött meg. Soraiban a reformkor legjelesebb politikusai mellett iparosok és kereskedők egyaránt szerepeltek. Az egyesület egyik első megnyilvánulása rövidesen megalapítását követően az első hazai úgynevezett „iparműkiállítás” megszervezése volt a Redoute épületében, amelyet a következő években – 1843-ban és 1846-ban – ugyancsak a Redoute, majd a Nemzeti Múzeum termeiben újabbak követtek. Megvalósításuk mögött tekintélyes szervezőmunka állt, amelyből oroszlánrészt vállalt Kossuth Lajos. Izgalmas, új színfoltjai voltak ezek a kiállítások a reformkori Pest életének, s tükrei a magyarországi ipar korabeli állapotának. Fennmaradt levéltári anyaguk, kiadványaik értékes források lehetnek akár a művészettörténet, akár a történettudomány számára.
 

2019. január 28., 15:00
Radványi Diána: Minek nevezzelek? A majolikától a porcelánig – technikatörténet és szakterminológia

Majolika vagy fajansz az ónmázas kerámia? Mi a különbség a porcelán és a porcelánfajansz között? Mi köze a kőcserépnek a kőhöz? Mikor jelent különböző technikát és mikor stílustörténeti különbséget egy-egy elnevezés?
A múzeumi szakembernek nem csak a tárgyak anyagbeli és művészi jellemzőinek vizsgálatában kell jeleskednie, hanem ismereteit közölnie, publikálnia is kell – mindezt szabatos szaknyelven. De mit tehet a kutató, ha ez a bizonyos nyelv nem egységes, és a kifejezések sokszor nem egyértelműek?
Az előadás rövid vezető a kerámiaféleségek technikai szempontból is igen változatos világában kis nyelvészkedéssel és sok képpel az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből.
 

2019. február 18. 15:00
Hutvágner Zsófia: Jónás Dávid és Jónás Zsigmond építőművészek

Az előadás egy budapesti építész testvérpár pályáját mutatja be a századforduló prosperáló időszakától egészen a második világháborúig. Alkotói pályájuk és személyes sorsuk a 20. század első felének pontos lenyomatát viseli. Nem csak olyan ma is álló emblematikus üzlet- vagy bérházat ismerhetünk meg, mint a Szervita téri Szénásy és Bárczai üzletház, vagy az újlipótvárosi Phőnix-ház, de több, mára elpusztult, vagy elfeledett épületet is, amelyek a bepillantást engednek a korabeli fővárosi mindennapokba.
 

 

 

 
 

2019. március 25. 15:00
Pandur Ildikó: Az újpesti Cellini – Egy százéves műkincshamisítási ügy nyomozásának szálai

A múlt feltárása, a művészettörténész kutatómunkája különösen izgalmassá válhat, ha valódi bűntényre, kriminális eseményre irányul. Ilyen botrány volt az egyik legismertebb magyar ötvös, Szentpéteri József („a magyar Cellini”) műveivel kapcsolatban 1933-ban kirobbant hamisítási ügy. A régi eset, a „döglött akta” leporolása igazi nyomozás lehetőségét kínálja.

 

2019. május 20. 15:00
Csepregi Noémi: Legyezők Édes Kornusomnak

Lotz Károly és nevelt lánya, Jakobey-Lotz Kornélia közötti szoros kapcsolatról a több mint száz Kornélia-portré tesz tanúbizonyságot. Erős kötődésük a nyilvánosság számára az ifjú lány folytonos megörökítésében mutatkozott meg. Kevésbé köztudott viszont az a tény, hogy a művész „Kornusnak” minden báljára más és más legyezőt készített, közülük a legismertebb az Iparművészeti Múzeum Textil- és Viseletgyűjtemény osztályán őrzött Zongorán játszó Kornélia. Az előadás során bemutatásra kerülnek a művész legyezői és további 11 legyezőterv, amelyeket Lotz Károly szintén Kornéliának tervezett az 1890-es években.

2019. szeptember 9. 16:00
Moór Anikó: Barokk cipellők az Iparművészeti Múzeum Viseletgyűjteményéből

Az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében őrzött, 18. század elejéről fennmaradt női lábbelik a kor francia divatjának megfelelően készültek. A pazar lábbelik tulajdonosaik ünnepi viseletéhez tartozhattak, erre utal a drága alapanyagok és a selyem- és ezüstfonalas díszítmények felhasználása. Az előadás a barokk női cipők formavilágának megismerésén kívül bevezeti a hallgatót a restaurálás rejtelmeibe/részleteibe is.

2019. október 28. 15:00
Novák Piroska: Ambrus Éva – Ember a porcelángyárból

Az 1965-ben alapított hódmezővásárhelyi Alföldi Porcelángyár neve és termékei talán ismerősek lehetnek, de vajon az 1967 és 1984 között a gyár tervezőjeként dolgozó Ambrus Évái is az? Az 1977-től szinte folyamatosan gyártott UNISET-212 edénycsalád a rendszerváltást megelőzően uralta a vendéglátóipari porcelánok piacát, és „a menza-készletként” hosszú évtizedekig meghatározta a magyar tárgykultúrát, illetve generációk közétkeztetési emlékeit/élményét. A készlet darabjai ismeretlen ismerős tárgyakként bukkannak fel a hazai tárgykultúrában, szinte mindenki találkozott már velük, tervezőjük neve – számos sorstársához hasonlóan – mégis ismeretlen, nincs azon a helyen, amit megérdemelne a magyar design történetében. Az előadás Ambrus Éva porcelántervezői tevékenységét mutatja be.
Fotó: Kovács Dávid

2019. november 18. 15:00
Dr. Jékely Zsombor: Egy középkori kínai porcelán, a Fonthill-váza budapesti akvarellmásolata

A ma Dublinban őrzött ún. Gaignieres-Fonthill váza a szakirodalom megállapítása szerint a legkorábbi fennmaradt és dokumentált kínai porcelánváza Európában. A plasztikus díszű, halványzöld porcelánvázát a középkorban díszes ötvösművű foglalatba helyezték, kancsóvá alakítva azt. Ezt az állapotot egy 18. századi akvarellmásolat őrizte meg számunkra, amelynek eredeti példánya a budapesti Iparművészeti Múzeumban van. Bár mind maga a váza, mind akvarellmásolata jól ismert, a kínai porcelánok európai történetével kapcsolatos publikációk tévedések halmazát görgetik tovább évtizedek óta. A Budapesten őrzött ábrázolás elemzésével, illetve a nemzetközi szakirodalomban többnyire figyelmen kívül hagyott, magyar szerzők által írott tanulmányok feldolgozásával tisztázhatjuk a váza valódi történetét és jelentőségét. Előadásunkat a keleti porcelánok, a középkori ötvösség, valamint a kontinensek közötti vándorló tárgyak története és utóélete iránt érdeklődőknek egyaránt ajánljuk.

2020. január 20. 15:00
Kalivoda András
Szín-szerkezetek: A Kerámiamázak szerkezeti színéről, irizálásról és egyéb „fényjelenségekről”

Az előadás témája a különféle szerkezeti színnel rendelkező kerámiák vizsgálata, különös figyelmet szentelve a Zsolnay eozinnak. Analógiaként egyéb üveg- és kerámiatárgyakról, valamint a környezetünkben megfigyelhető irizáló, vagy egyéb olyan szerkezeti felépítéssel rendelkező dolgokról/élőlényekről is szó esik, melyek segítik a jelenség megértését és prezentálják annak sokféleségét. A témát az előadás anyagvizsgálati eredményekkel teszi egzakt módon érthetővé és mérhetővé, egyúttal (művészet)történeti kontextusukban mutatja be azon kerámia- és üvegtechnológiai eljárásokat, melyek során a szerkezeti színt biztosító nanostruktúra kialakul.

2020. február 17. 15:00
Csepregi Noémi:
Az Iparművészeti Múzeum vásárlásai az 1873-as bécsi világkiállítás alkalmával

Az Iparművészeti Múzeum az 1873-as bécsi világkiállítás alkalmával több mint félezer műtárggyal gyarapodott. Az országgyűlés 50 000 forintot különített el arra a célra, hogy az alapítás stádiumában lévő Mű- és Iparmúzeum számára „műipari tárgyakat” vásároljanak az elkövetkező világtárlaton. Ez a vásárlás - amit a mindössze húszéves Pulszky Károly bonyolított le – az intézmény alapításával együtt, a 19. században bekövetkező technikai fejlődés hatására kezdeményezett iparfejlesztési koncepció részét képezte. Az előadás a fent említett vásárlási folyamatokba kíván betekintést nyújtani.

2020. március 16. 15:00
Gálos Miklós:
Egy próteuszi gyűjtemény – Ráth György képtára

Ráth György régi mesterekből álló festménykollekcióját az egész gyűjtemény legértékesebb részének tartották. A képtár valódi természete ugyanakkor nehezen fogható meg. Általános jellege nem, de konkrét tartalma a gyakori cserék során állandóan változott. Ráth György személyes ízlése mellett kialakulásában és fejlődésében nagy szerepe volt a bécsi műkereskedőknek, Alexander Posonyinak és Karl Sedelmeyernek. Az előadás az Iparművészeti Múzeum Adattárában megőrzött levelek és számlák alapján próbál képet adni Ráth György festménygyűjteményéről, a képtár egyes darabjait pedig a legújabb attribúciók fényében igyekszik értékelni.
 

 

A rendezvények látogatói elfogadják, hogy a rendezvény ideje alatt róluk kép- és/vagy hanganyagok készülhetnek promóciós és projektadminisztrációs célból. A rendezvények látogatói tudomásul veszik és elfogadják, hogy a rendezvényen történő részvétellel hozzájárulnak ahhoz, hogy a kép- és hangfelvétellel és a rendezvényen történt részvétellel nyert személyes adatokat a Adatkezelési tájékoztatóban megjelölt célból és feltételekkel az Iparművészeti Múzeum kezelje. A rendezvények látogatói tudomásul veszik, hogy a kép- és hangfelvétel készítése miatt az Iparművészeti Múzeummal szemben kártérítési igény nem nyújtható be.

Oldal megosztása

Az oldal címe nyomtatáskor:
http://www.imm.hu/hu/programs/view/409,Z%C3%A1rvatart%C3%A1s+idej%C3%A9re+-+el%C5%91ad%C3%A1sok+nem+csak+m%C3%BAzeumi+koll%C3%A9g%C3%A1knak?type=adult