A Breuer újra itthon c. időszaki kiállítás programját 2017 februárjától kurátori tárlatvezetések, előadások, kerekasztal-beszélgetések kísérik.
A program részeként 17:00 órától kurátori tárlatvezetésen, 18:00 órától előadáson, kerekasztal-beszélgetésen vehetnek részt az érdeklődők.
A programokon egységesen 900 Ft-os belépőjeggyel lehet részt venni.
A részvételhez előzetes regisztráció szükséges: e-mail küldés
A jegypénztár a program napján 18:00 óráig tart nyitva.
Helyszín: az Iparművészeti Múzeum Díszterme
Alkalmaink
2017. április 26. 16.45 - 19:00
16.45 - 18:00 kurátori tárlatvezetés
18:00 - 19:00 kerekasztal-beszélgetés
A Bauhausban tanult magyarokról, pályájuk alakulásáról, a Bauhaus magyarországi hatásáról Bajkay Éva és Várkonyi György művészettörténészekkel, a 2010 évi nagysikerű pécsi és berlini Magyarok a Bauhausban című kiállítás kurátoraival, valamint Ferkai András építészettörténésszel beszélgetnek a Breuer újra itthon kiállítás rendezői, Horányi Éva, Dévényi Tamás és Ritoók Pál.
Dr. Bajkay Éva - művészettörténész
A Magyar Nemzeti Galéria Grafikai Osztályának vezetőjeként az 1980-as évektől – akkor még politikailag kedvezőtlen légkörben – kezdte gazdagítani a gyűjteményt a magyar Bauhausosok munkáival: Moholy-Nagy László linómetszeteivel, Molnár Farkas és Stefán Henrik egyedülálló Bauhaus mappájával, Johann Hugó rajzaitól Weininger Andor hagyatéki anyagának 2003-as megszerzéséig folytatva a sort. Számos művészünkre kiterjedő kutatásaival, magyar és idegen nyelvű publikációkkal, szimpóziumokon való részvétellel és kiállítások rendezésével máig törekszik a német Bauhaus magyar résztvevőinek hazai és nemzetközi méltó pozicionálására. Széleskörű külföldi kapcsolatai révén szerkesztette meg a Magyarok a Bauhausban 2010-es Pécs – Berlin kiállítás enciklopédikus, németül is kiadott katalógusát.
Dr. Ferkai András - építész, építészettörténész
A Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte építészmérnöki diplomáját, ezután tíz évig állami tervezőirodákban dolgozott. 1986-88 között a Magyar Építőművészet folyóirat szerkesztőjeként működött, majd megkezdte a két világháború közötti magyar építészet kutatását, melynek első komolyabb eredménye az 1995-ben megjelent Buda építészete a két világháború között című kötet, illetve az ugyanabban az évben megvédett kandidátusi értekezés, a nemzeti építészet fogalmának változásairól. A korszak feldolgozását a topográfiai és eszmetörténeti vonal mellett épülettípusokkal és szakmatörténettel folytatta.A Molnár Farkas életművéről írt nagymonográfiára akadémiai doktori fokozatot kapott. Az ezredforduló óta kutatását kiterjesztette az 1945 utáni időszakra is: három építész monográfia és egy állami tervezővállalat (KÖZTI) történetét közreadó szerkesztett kötet adja közre ennek eredményeit. 1990-1993 között a Magyar Iparművészeti Főiskola kutatócsoportjának vezetője, később az Egyetem (ma MOME) oktatója, jelenleg tanszékvezető egyetemi tanára, a designelmélet szak felelőse.
Dr. Várkonyi György - művészettörténész
„Első és máig utolsó munkahelyem a pécsi Janus Pannonius Múzeum, amelynek 1983 és 1992 között helyettes igazgatója voltam. Megalakulása óta tanítok művészettörténetet a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán. Állandó kiállítások mellett nagyon sok időszakos kiállítást szerveztem, rendeztem itthon és külföldön, s ami ezzel járt, katalógusokat szerkesztettem, írtam, szerzője, társszerzője vagyok monográfiáknak, tanulmányköteteknek. Ezek jelölik ki szakmai érdeklődésem súlypontjait is: az egykori Pécsi Művészkör és a magyar bauhauslerek tevékenysége, Derkovits Gyula és az Európai Iskola egyes művészeinek munkássága, valamint a magyar műgyűjtéstörténet. Legfontosabb munkáimnak tartom a Szombathelyi Képtár, a pécsi Modern Magyar Képtár és a Pécsi Városi Képtár állandó kiállításainak rendezését, a pécsi Dómmúzeum (Románkori Kőtár) rekonstrukciójának előkészítését. Pályám legszebb és legnehezebb feladata a 2010-ben Pécsett és Berlinben is bemutatott Magyarok a Bauhausban kiállítás szervezése és rendezése volt. Ma a Jelenkor folyóirat képzőművészeti rovatát vezetem.”
2017. március 29. 17:00-19:00
17:00-18:00 kurátori tárlatvezetés
18:00-19:00 Ernyey Gyula professzor előadása
Dr. Ernyey Gyula előadásában a világhírű építész és bútortervező tárgyalkotó munkássága kerül fókuszba, áttekintve Breuer Marcell műveit a korai, a bauhaus-ban készített hallgatói munkáktól a nevével fémjelzett hajlított acélcső, majd plywood anyagú, sorozatgyártású bútorokon át a késői alkotásokig. Mindezek mellett Breuer emberi karakteréről, hazai kötődéséről, továbbá magyar és európai kapcsolatrendszeréről is hallhatnak az érdeklődők.
Dr. Ernyey Gyula:
1965-ben diplomázott a Magyar Iparművészeti Főiskola (ma: Moholy-Nagy Művészeti Egyetem) Építész Tanszékén. 1967 óta az intézmény oktatója, 2011-től professor emeritusként. 1973-ban műszaki egyetemi doktori címet, 1981-ben művészettörténet kandidátusa, 2015-ben MTA doktora tudományos fokozatot szerzett. Szakmai pályafutása során 1975-től 1988-ig az Iparművészeti Múzeum főigazgató-helyettese, 1989-től 1992-ig a Rubik Stúdió tudományos tanácsadója, 1993 és 2004 között a Magyar Iparművészeti Egyetem Elméleti Intézetének igazgatója is volt. Alapító tagja az Ipari Forma (1975-1990) majd a Magyar Iparművészet (1993-) folyóiratok szerkesztő bizottságának, a Magyar Mérnökakadémiának (1993-). 2000-től négy éven át a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének elnöki, majd újabb négy éven keresztül alelnöki tisztét is betöltötte. Tárgy- és kiállítástervezői tevékenysége mellett főként az ipari tárgyalakítás magyar és egyetemes történetével foglalkozik, e kérdéskörben tucatnyi könyvet publikált magyar és angol nyelven. Alapvető munkája a több kiadásban megjelent Design: tervezéselmélet és termékformálás 1750-2010 (2011) című munkája, szerkesztője és részben szerzője a Breuer Marcell – Marcel Breuer című kötetnek (2008), legutóbbi műve: Bozzay Dezső és pályatársai: Ipari művészet és modernizáció Magyarországon (2016).
2017. február 22. 17:00-19:00
17:00-18:00 kurátori tárlatvezetés
18:00-19:00 kerekasztal-beszélgetés
Első alkalommal Körner Andrással, a New Yorkban élő építésszel-íróval Breuer Marcellhez és más, a Bauhausban végzett magyar alkotókhoz fűződő személyes élményeiről, emlékeiről beszélget a Breuer újra itthon című kiállítás két kurátora, Horányi Éva és Ritoók Pál.
Körner András:
Többször váltottam pályát. Képzőművészeti Gimnáziumba jártam, de építészként diplomáztam a Műegyetemen. Bár az építészpályám elején tervezett ipari épületek közül több megépült, első megvalósult munkáim közül ma legszívesebben a monori római katolikus temetőben levő kriptaépületre és az építész édesapámmal, Körner Józseffel közösen tervezett két budapesti bútorbemutató teremre emlékezem. Sokat tanultam apámtól, aki a harmincas években az építészet mellett belsőépítészettel és bútortervezéssel is foglalkozott, és a vele való közös munka felkészített arra, hogy a későbbi pályámon én se csak épületeket tervezzek. 1967-ben disszidáltam és amerikai születésű feleségemmel New Yorkban telepedtem le. Néhány évig a jól ismert bútortervező, belsőépítész és grafikus George Nelson irodájában dolgoztam, ahol hamarosan önálló feladatokat is kaptam. Később több évtizedig a New York-i elektromos művek alkalmazott építészként, de közben magánmunkáim is voltak, így például 1981-ben a Museum of Modern Art megbízott Breuer Marcell egy 1931-ben tervezett, de csupán egyetlen fotóból ismert kanapéjának rekonstruálásával. Nyugdíjba vonulásom óta főleg könyvek írásával foglalkozom. Első könyvem, mely egy 19. századi magyar zsidó nő konyháját és háztartását mutatja be, Amerikában jelent meg, de rövidesen Magyarországon is kiadták. Az azóta megjelent könyveim többsége is a magyar zsidók 1945 előtti mindennapi életével foglalkozik, bár az egyik magyar bauhaus-os művészről, Weininger Andorról (1899 – 1986) is írtam könyvet. Weininger New Yorkban jó barátom volt, s ezért a kötet a memoár és a művészeti monográfia műfajainak sajátos keveréke. Jelenleg a magyar zsidó konyha kultúrtörténetéről írok könyvet, mely az idei Könyvhéten a Corvina Kiadónál fog megjelenni.
