Ugrás a tartalomra
Akadálymentesített változat főoldal
Museum of Applied Arts Hangostérkép

A dán ékszer- és formatervezés a 20. sz. elején indult dinamikus fejlődésnek Koppenhágában. Az art nouveau lendületes indulása megalapozta az ékszerek társadalmi rangját, jelezte viselőjük státuszát. A főleg ezüstből és féldrágakőből készült ékszerekre nagy hatással voltak a japonizmus és a természeti formák. A virágok, rovarok gyakran nagyméretű brossok, csatok és hajdíszek formájában keltek életre. Ebből az időszakból Georg Jensen munkái váltak ismertté világszerte, és ez megteremtette a kiemelt helyet a dán iparművészet számára.

A 20. század közepén a dán ékszer újra életre kelt, és az ezüstékszer, dán „brand” lett a dán design egyik legerősebb kifejező eleme. A következő évtizedekben egyre nagyobb hangsúlyt kaptak az egyedi, kisszériás darabok, a műhelyeket pedig felváltották a galériák, ahol más műfajokkal együtt állították ki az ékszereket. Az első kifejezetten ékszergaléria 1978-ban alakult. Két fiatal ötvös, Jan Lohmann és Pede Musse alakította át a műhelyét bemutatóteremmé. „Kortárs Ezüst és Arany Galériának” nevezték el, amit később Gallery Metal-ra rövidítettek. A ’70-es években a művészek alternatív anyagokkal kezdtek kísérletezni, mint pl.: titánium, PVC, műanyagok, gumi, acél, alumínium, stb. Ez utóbbi a ’80-as években vált jellemzővé Anette Kraen munkáiban. Mikala Naur 1983-ban nyitotta meg „Arany és Gumi” nevű stúdióját, és a nevéhez fűződik a ready made-ek konceptuális használata is.

Az ékszer mintha az emberrel együtt születne, mintha az emberi test része lenne. Kihangsúlyozza viselője természetét, és egységet alkot vele. Azonban a 20. század vége felé új irányzatok jelentek meg. A hangsúlyok a különböző manuális és formai irányok, valamint a design és más művészetek között egyre definiálhatatlanabbá váltak. Egyre nehezebb lett meghatározni, hogy kisméretű szobrot vagy ékszert viselünk. Ez azt jelentheti, hogy kettéválik az ékszerek világa. Az egyik a hordható, használóbarát ékszereké, a másik a múzeumokban eladható, kiállításokon szerepeltethető testszobroké, amiket nehéz viselni. Fel kell tennünk a kérdést, mi az ékszerek jellemző funkciója a mai világban? Lehetséges-e, hogy az ékszerek hatással vannak érzelmeinkre és intellektusunkra?
Be kell látnunk, ez lehetséges.

Ibi Trier Morch, az egyik legkiemelkedőbb dán designer és építész szavaival élve: „Az ékszerek minden időben megfelelnek azoknak az esztétikai kívánalmaknak, amelyek egyben meg is határozzák a kort.
Láthatjuk, hogy a dán ékszerművészek az elmúlt évtizedekben osztották ezt a nézetet, de hogy melyek lesznek az ékszerdesign további formái, még nehéz megjósolni.

A Dán Iparművészeti Múzeum által utaztatott „Ékszerdoboz Dániából” címet viselő kiállítás célja, hogy megismertesse a dán ékszerművészetet az országban és külföldön egyaránt.
A Dán Művészeti Alapítvány ékszergyűjteményét bemutató hatalmas sikerű kiállítás a Dán Iparművészeti Múzeum közreműködésével kerül bemutatásra Budapesten, az Iparművészeti Múzeumban.

Helyszín: első emeleti kiállítótér
Időpont: 2010. március 21– április 11.

Oldal megosztása

Az oldal címe nyomtatáskor:
https://www.imm.hu/hu/exhibits/view/3,%C3%89kszerdoboz+D%C3%A1ni%C3%A1b%C3%B3l+-+kort%C3%A1rs+d%C3%A1n+%C3%A9kszerki%C3%A1ll%C3%ADt%C3%A1s+?type=archive