Ugrás a tartalomra
Akadálymentesített változat főoldal
Museum of Applied Arts Hangostérkép

Szecessziós üvegablakok az Iparművészeti Múzeum archív felvételein


BEVEZETŐ: A szecesszió világnapja 2020-ban

A szecesszió világnapját magyar kezdeményezésre 2013 óta ünnepeljük minden év június 10-én (Antoni Gaudí és Lechner Ödön halálának napjára emlékezve). 2020-ban a rendkívüli helyzet miatt elmaradnak a világnaphoz legközelebbi hétvégére tervezett programjaink, és a biztonságos online térben ünnepeljük a századforduló meghatározó stílusirányzatát.

2017 óta a Réseau Art Nouveau Network (RANN) nemzetközi szecessziós szervezet évről évre kijelöl egy központi témát a világnaphoz, ami 2020-ban a szecessziós ólmozott üvegek – ezen belül is elsősorban az üvegablakok. A RANN, igazodva az időközben kialakult helyzethez, egy másik témakört adott meg a közösségi médiában futó fotópályázatához: “az én szecessziós archívumom” címmel.

E két megadott témakört ötvözve az Iparművészeti Múzeum 2020-ban virtuális kiállítással, a gyűjteményében fellelhető anyag tematikus közzétételével ünnepli a szecessziós világnapot. A gyűjteményben több olyan archív fotó található, melyek szecessziós ólmozott üvegeket örökítenek meg, akár a háttér díszes üvegablakain, akár impozáns szobabelsők bútorain. Nagy számban vannak ezek között az Iparművészeti Társulat egykori karácsonyi kiállításain bemutatott alkotásokról készült felvételek. Ezek a sokszor már megsemmisült üvegekről készült fekete-fehér képek is sejtetik az eredeti művek színpompás koloritját. Formavilágukkal a szecesszió különböző irányzatainak jellegzetes vonásait képviselik – az enteriőr egészébe illeszkedő vonalvezetésük egyszersmind az átgondolt tervezés, az összművészeti törekvés (Gesamtkunstwerk) példája.

A századforduló hazai üvegfestő műhelyei (így Kratzmann Ede, Csongrádi Forgó István, Róth Miksa, Waltherr Gida, Majoros (Mayböhm) Károly és sokan mások) dolgoztak a szecessziós üvegablakok megvalósításán. A megvalósuló művek tervei gyakran a műhelyekből kerültek ki, de gyakran neves művészekhez, így a magyar szecesszió kiemelkedő alkotójához, Horti Pálhoz vagy a kiváló festő-iparművész Rippl-Rónai Józsefhez köthetőek.

Az üvegkompozíciók összhatásának fő sajátossága az üveg transzparens voltából fakad. Az anyagon átszűrődő fény fokozza a színek intenzitását, amelyeknek éles kontrasztot állítanak az ólomsínek fekete kontúrjai. Az üvegképeket tovább árnyalja a különböző texturált üvegek és a nemzetközi találmányok (így az opalescens üveg) magas szintű használata.

Az archív felvételekből álló összeállításunkat épületfotók, adattári tervanyag és a gyűjteményben található szecessziós üvegképek válogatása színesíti.

ENTERIŐRFOTÓK

Andrássy-ebédlő

A tiszadobi Andrássy-kastély ebédlője, 1898 (a felvétel készítésének ideje 1912 körül), tervezte Rippl-Rónai József, ltsz. FLT 4924Az első, teljes egészében a szecesszió jegyében született magyarországi enteriőr a Rippl-Rónai József által gróf Andrássy Tivadar számára tervezett ebédlőberendezés, amely először a gróf budai rezidenciáján, később tiszadobi kastélyában kapott helyet. A mára csak archív felvételekről és korabeli leírásokból ismert enteriőr és berendezéseinek megvalósításán a kor olyan kiváló iparosai/iparművészei dolgoztak, mint Róth Miksa üvegművész, Thék Endre bútorgyáros vagy a pécsi Zsolnay gyár. Az együttes néhány darabját az Iparművészeti Múzeum 1898-as karácsonyi kiállításán mutatták be, és a kiállítás alkalmából Róth Miksának odaítélt aranyérem kapcsán heves, nagy sajtóvisszhangot kiváltó szakmai vita robbant ki. Ez először hívta fel a figyelmet művész és iparos eltérő szerepére, valamint megújuló viszonyára. Rippl-Rónai sérelmezte, hogy „a jury, melyben egyetlen művészember sincs” az aranyérmet Róth Miksának ítélte, azzal a kijelentéssel, hogy „Thék-nek, az asztalosnak, minthogy jury tag, nem adhatja”. S a zsűri „úgy fogta föl szerepét, hogy neki csak az üveges és asztalos munkáról, tehát csak a kézművesek ügyében kell ítélkeznie”. E konfliktus parázs vitává, nyilvános levelezéssé nőtte ki magát a korabeli szaklapok hasábjain; jól szemléltetve azt a változást, amely a századforduló iparművészetének megítélésben bekövetkezett.

A tiszadobi Andrássy-kastély ebédlőjének üvegmennyezete, 1898 (a felvétel készítésének ideje 1912 körül), tervezte Rippl-Rónai József, készítette Friedrich Zitzmann, ltsz. FLT 1917Az Iparművészeti Múzeum több archív felvételt őriz az enteriőrről, melyek a gróf tiszadobi kastélyában készültek. Egyiken kettős “fényjátékban” csodálhatjuk meg a szoba falán tükröződő, Róth Miksa műhelyében készült üvegablakot – valószínűleg a hosszú exponálási idő alatt hajtották be az eredetileg nyitva álló ablaktáblát. Mára csak az üvegablak felső íve tanúskodik a nyílászáró eredeti pompájáról. A mennyezet felülvilágítóját (amely valószínűleg mind a budai, mind a tiszadobi helyszínen mesterséges megvilágítást kapott) a wiesbadeni Zitzmann üveges műhelye készítette. A felhőminták Rippl-Rónai dekoratív szemléletét tükrözik, egyszersmind az enteriőr egészét meghatározó elemmé teszik a helyiség felülvilágítóját.

Bedő-ház

Előszoba berendezése a Bedő-házból, 1903, tervezte Vidor Emil, ltsz. FLT 6725Vidor Emil (akinek a nevéhez a Városligeti fasori Egger-villa is köthető) tervezte Bedő Béla 1903-ban épült Honvéd utcai bérpalotáját, amely ma a Szecesszió Házaként ismert. A keskeny telken húzódó magas épület, ahogy a korabeli szaksajtó is beszámolt róla, teljes egészében “előkelően van felszerelve, elsőrendű padló- és faburkolatok, tervszerinti falfestmények, színes üvegezések és csiszolt üvegek gazdag alkalmazásával.” (további képek a Magyar Pályázatok 1907/1. Számában a 29-34.oldalon) Az épület üveges munkáit Herzl L. Márkus végezte, aki előbb Dob utca 33., majd Károly körút 7. sz. alatti üzletében 1914-ig működött. Az üvegablakok merész ívekben hajló motívumai a francia-belga art nouveau formáit idézik.

Schiffer-villa

Emeleti reggelizőszoba a Schiffer-villában, 1912, tervezte Vágó József, ltsz. MLT 2352Már csak archív felvételekről ismerhetjük a Schiffer-villa enteriőrjeinek és díszes üvegablakainak eredeti megjelenését. A kívülről szerény, az utcafront felől térben is “visszahúzódó” épület belső tereiben egységesen átgondolt dekoratív program valósult meg. A Vágó József tervezte épület és bútorok, valamint az üvegablakok dísze is a Wiener Werkstätte hatásáról tanúskodik. Az emeleti reggelizőszobaEmeleti erkély oszlopa a Schiffer-villában, 1912, tervezte Vágó József, épületfotó ltsz. VLT 391.1.6 erkélyajtajának kiosztása ma is változatlan, a díszes üvegek azonban (amelyek mintázatain átsejlik az erkély Zsolnay-kerámiával díszített oszlopa) mára elvesztek. Sajnos csak elvétve és töredékeiben maradtak fenn a villa színpompás üvegei, így a hall Kernstok Károly tervezte monumentális üvegablakának eredeti színeire is csak archív felvételek (ld. a Magyar Iparművészet 1912/8. számának 297. oldalán) és az eredeti kartonok árnyalataiból következtethetünk.
Kernstok ablakiról elismerően írt a korabeli kritika, minthogy azokon “a grand art és az iparművészet egybeolvadnak.” Részben eredetiek az előtér apró mintás üvegablakai. Ezek, valamint a földszinti kisszalon virágokkal, indákkal és fecskékkel díszített ólomüveg ablakai – ahogy az egész épület díszítőprogramja – erős párhuzamot mutatnak a szintén Vágó tervezte (a Schiffer-villa pendant-jaként is értelmezhető) nagyváradi Darvas-La Roche-házzal, amelynek eredeti elemeit látva némi fogalmat alkothatunk a Munkácsy utcai épület egykori pompájáról.

AZ IPARMŰVÉSZETI TÁRSULAT KARÁCSONYI KIÁLLÍTÁSAI

Szalonberendezés az Iparművészeti Társulat 1899. évi karácsonyi kiállításán, tervezte Spiegel Frigyes, ltsz. FLT 4806Az Iparművészeti Társulat karácsonyi kiállításai minden év végén a hazai iparművészet legjavának seregszemléjét mutatták be az Iparművészeti Múzeum teremsoraiban. Az enteriőrökre fűzött kiállításban a szobák minden részlete az összművészeti törekvést hirdette; a bútorok, a kárpitok, a tapéták és az összhatás szempontjából igen jelentős üvegablakok, üvegdíszek is.
Az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében archív felvételek sora emlékezik meg az itt kiállított anyagokról. Ezek a felvételek mára sok műtárgyegyüttes egyedüli képi forrásai, amelyek egyszersmind a századforduló (ideális) otthonképébe is bepillantást engednek.

HAZAI ÜVEGMŰHELYEK

Róth Miksa

Róth Miksa céghirdetőkártyája, 1900 körül, ltsz. MLT 1474A századforduló számos, jelentős köz- és magánépületének üveges munkái köthetőek Róth Miksa műhelyéhez, aki sok esetben nemcsak kivitelezőként, de tervezőként is részt vett a munkában. Róth külföldi tanulmányútjai után, 1884-ben alapította műhelyét, és egész munkássága során a hazai üvegművesség nemzetközi színvonalúvá emelésére törekedett. Az amerikai Tiffany-cég opalescens üvegeinek értő felhasználásával és texturált (pl. vájatolt rippelnglas üvegek) alkalmazásával olyan részletekbe menő technikai bravúrra tett szert, amivel méltán nyert el jelentős hazai és külföldi megbízásokat.

Üvegablak az Iparművészeti Társulat 1898. évi Karácsonyi kiállításán, tervezte és készítette Róth Miksa, ltsz. FLT 1946A Tiffany-cégtől beszerzett márványos hatású (a féldrágakövek felületeit imitáló) üvegek mellé, a köztes területek kitöltésére semleges (de a texturált anyagnak köszönhetően a hátteret nem láttató) üvegeket helyezett el, ezzel is kiemelve a többi részlet színjátékát. Anyagválasztásában mindig gondosan ügyelt a természeti motívumok valósághű ábrázolására, amihez az adott üvegdarab formai, felületi árnyalatait virtuóz módon használta fel.

Róth Miksát 1899-ben terjesztették fel császári és királyi udvari szállítói címre, melyet 1900-ban készült céghirdetőkártyáján már büszkén használt. Az 1900-as karácsonyi kiállítás alkalmából így írnak róla: “Az üvegmunkáknál első sorban Róth Miksa érdemel figyelmet, aki most már az üvegfestészetet épp oly virtuóz módon kezeli, mint az üvegmozaikot.”

Waltherr Gida

Üvegablak, tervezte (feltehetően) Horti Pál, készítette Waltherr Gida, ltsz. FLT 2790 Waltherr Gida Országos Üvegfestészete számos állami elismerésben részesült, így az 1896-os millennium kiállítás alkalmával arany érdemkereszttel jutalmazták. Munkái közül kiemelkednek a budai Mátyás-templom, az Országház, a Kúria üvegei vagy a debreceni Városháza Kernstok Károly tervezte hét vezért ábrázoló üvegablakai (közölve a Magyar Iparművészet 1912/7.szám, 277.oldalán) és számos templom üvegfestészeti munkái; jelentősebb megbízásairól a korabeli lapokban megjelent hirdetései is számot adnak (ld. pl. a Heti Szemle 1912/19. számának 9. oldalán).

Társalgó ablakfülkéje az Iparművészeti Társulat II. Lakásművészeti kiállításán, 1912, tervezte Menyhért Miklós, az üvegablakot készítette Waltherr Gida, ltsz. FLT 4794Az 1900-as karácsonyi kiállítás kapcsán (Róth Miksa említése után) így írnak róla: “Waltherr Gida üvegfestményei, a melyek Horti kitűnően rajzolt tervei után vannak készítve, bár nem oly becsesek, de azon előnyben részesülnek, hogy sokkal olcsóbbak. Mivel Hortinak azzal kellett számolni, hogy üvegablakainak körei, bútorainak hatalmas köreivel összevágjanak, le kellett mondania a többszörös üvegrétegekről, amelyek egyedül alkalmasak azon mély, szinte tüzes színhatás előidézésére, melyet Róth elért.
Ő mindenütt csak egyszerű, színes üveget alkalmazott s ezáltal dekoratív képeinél pl. annál, amely a csarnokban látható, gyakran kénytelen volt összefüggő színfelületeket különféle ólomfoglalatokkal kettévágni s ezáltal az egységes felülethatást zavarni. Ezért ablakai közül azok a legjobbak, amelyek tisztán vonalszerű díszítményűek.” Elismerően írnak Waltherr amerikai szabadalom után készült cloisonné-mozaikjairól.

Waltherr az Iparművészeti Múzeum több kiállításán is feltűnt munkáival, így ő készítette 1912-ben az Iparművészeti Társulat II. Lakásművészeti Kiállításán Menyhért Miklós enteriőrjének üvegablakát is.

IPARMŰVÉSZEK ÜVEGABLAK-TERVEI

Rippl-Rónai József

Az Iparművészeti Múzeum lépcsőházi ablakára készült terv, Rippl-Rónai József, 1915 körül, ltsz. FLT 21261 Rippl-Rónai József üvegablak-terve, ltsz. FLT 21273Rippl-Rónai József iparművészeti tervein is uralkodó festői látásmódjáról (látszólag hevenyészve papírra vetett) vázlatai hű képet adnak. Az 1910-es években levelezésben állt az Iparművészeti Múzeum akkori főigazgatójával, Radi

Az egykori Japán Kávéház telefonfülkéjének üvegablak-párja, 1910 körül, tervezte Rippl-Rónai József, készítette Róth Miksa, ltsz. FLT 18142

sics Jenővel, a múzeum lépcsőházába tervezett üvegablakok kapcsán. A szénrajz képe fennmaradt, az egyeztetések azonban (részint a háború és a forráshiány, részint Radisics 1917-ben bekövetkezett halála miatt) félbeszakadtak. Az üveges munkát Rippl-Rónai Róth Manónak szándékozott kiadni, erről így írt Radisicsnak: “Amint mondtam is akkor on, az üvegfestőt munkájában vezetni fogom – amit már meg is tettem, bejelenthetem. Másszóval: az üveget, az ólmot meghatároztam, az elsőt színjátékára, a másodikat vastagságára vonatkozólag úgy, hogy ezek után nem marad más hátra, mint az elkészítés és a beállítás. A beállításnál újból hozzászólok, ha arra szükség lenne.”

Rippl-Rónai jegyzi a Japán Kávéház Róth Miksa által kivitelezett, Tiffany-üvegekből formált, virágos üvegablakait is, melyek szerencsés módon nemcsak archív felvételeken maradtak az utókorra.

Horti Pál

Üvegablak az Iparművészeti Társulat 1900. évi karácsonyi kiállításán, tervezte Horti Pál, készítette Waltherr Gida, ltsz. FLT 2724Horti Pál üvegablak-terve, 1900, ltsz. KRTF 32A korszak sokoldalú magyar iparművésze, Horti Pál tervei nyomán megvalósuló impozáns enteriőröket az Iparművészeti Múzeum karácsonyi kiállításain több alkalommal is megcsodálhatta a hazai közönség. Hortinak üvegablak-terveit is ismerjük, ezekből többet is őriz a gyűjtemény. Ilyen az a sárga több árnyalatával és matt fehérrel tervezett, indadíszes terv, mely 1899-ben készült. Az 1900. évi karácsonyi kiállításon mutatták be Horti Pál egyik üvegablakát, melyet Waltherr Gida kivitelezett. Az üvegablak archív felvételét és az üvegablakhoz tartozó tervet is az Iparművészeti Múzeum őrzi.
Ebédlőberendezés az Iparművészeti Társulat 1901. évi Karácsonyi kiállításán, tervezte Horti Pál, ltsz. FLT 4746Horti Pál üvegablak-terve, 1899, ltsz. KRTF 34A tervrajz hullámzó vonalain használt színek (a halványlila, zöld és borostyánsárga) ismeretében az elkészült mű összhatásáról is közelebbi képet kapunk. A Róth Miksa munkáira jellemző átgondolt anyaghasználat Horti tervein is érvényre jut: „Nagyon dicséretes (e munkákon) az is, ellentétben a most főleg Amerikában és részben Angolországban dívó modorral, hogy ... Horti elegendő színtelen üveget alkalmaz, s így megfelelő világítással látja el a szobát.” A színtelen és színes üvegek váltakozó felhasználásával elért kompozíciós kiemelésnek mindkét üvegablak-terv szép példája.

1901-ben a hazai, 1902-ben a Torinói Nemzetközi Iparművészeti Kiállításon a külföldi közönség is megismerhette Horti egyik ebédlőberendezését (a torinói kiállítás magyar anyagának installációját is ő tervezte). Az 1901-ben készült felvételen jól látszik az enteriőr összképét uraló, naturális díszű üvegablak és a tálaló ólombetétekkel készült üvegezése is.

Maróti (Rintel) Géza

Üvegkupola makettje, tervezte Maróti (Rintel) Géza, készítette Róth Miksa, 1913, ltsz. 61.265.1A sokoldalú művészegyéniség, Maróti (Rintel) Géza kapott megbízást a Mexico City-beli Teatro Nacional üvegmennyezetére és üvegfüggönyére. Az épületet Adamo Boari építész és Gonzalo Garita mérnök tervezték, előbbivel Maróti az 1906-os milánói világkiállításon találkozott (Marótinak a világkiállításra tervezett magyar pavilonja nagy nemzetközi sikert aratott). A mennyezet Apollót ábrázolja a múzsák körében, az üvegeket Róth Miksa budapesti műhelye kivitelezte. Részben az első világháború kirobbanása, részben technikai nehézségek miatt az üvegfüggöny kivitelezésére már az amerikai Tiffany-cég kapott megbízást. Az üvegkupola kompozíciós sémája később is visszaköszönt Maróti munkásságában: 1913-ban az Erzsébet királyné-emlékmű pályázatában használta fel – itt Apolló alakját a magyar királyi korona váltotta fel. Ennek a tervnek makettjét őrzi az Iparművészeti Múzeum.

BÚTOROK ÓLOMÜVEG BETÉTEI

Az ólmozott üveg díszítés az impozáns üvegablakokhoz képest kevésbé látványos helyen, a bútorok egyik díszítőformájaként is megjelenhet (az intarziák, a gondosan megválasztott fafajták és a változatos faragványok közt). Ennek szép példáit vonultatták fel az egykori kiállításokon Polgár Alajos vagy Horti Pál bútorai.

Polgár Alajos

Tálalószekrény az Iparművészeti Társulat 1899. évi Karácsonyi kiállításán, tervezte Polgár Alajos, ltsz. FLT 3660A francia-belga art nouveau hatásáról tanúskodik Polgár Alajos 1899-ben, az Iparművészeti Társulat karácsonyi kiállításán bemutatott, ólmozott üvegajtókkal és intarziákkal díszített tálalója. A kritika e hatásokat vegyes érzésekkel fogadta: “Leginkább feltűnt egy pohárszék, ... a sajátos módon hajlott vonalak a belgákra emlékeztetnek … főleg a liѐge-i Serrurier-Bovy alkalmazza azokat gyakran. Mindamellett azonban a Polgár-féle pohárszékeknek vonalai kitűnőek, s a beosztása is igen célszerű. … A különféle síkok tengerentúli faanyagból készült intarziákkal való díszítése technikailag nagyon jó alkotás, művészileg azonban nagyon is egyenlőtlenül sikerült. Itt Polgár nyilván bizonyos nancy-i munkák által befolyásolta magát. Ámde éppen a modern francia műipari munkáknál óvatosnak kell lenni. … Legdivatosabb iparművészeik megteszik, hogy egy közönséges használatra szánt szekrénynek vagy pohárszéknek ajtaját rendkívül értékes intarzia-festménnyel díszítik, amely magában véve kiváló objet d'art, egyébként azonban semmiképp sem illeszkedik bele a szekrény vonalaiba vagy szerkezetébe.”

Horti Pál

Ritka, hogy az archív felvételen látható bútor épségben megmarad az utókor számára. Ilyen annak a Horti Pál által tervezett és az 1900. évi karácsonyi kiállításon bemutatott úriszobának a könyvszekrénye, melynek felső nyílásait díszes ólmozott üvegekkel fedett ajtók borítják. A terv Horti Pált, a kivitelezés Mahunka Imre bútorgyárát dicséri. Elismerően írnak róla a korabeli kritikák is: “De már teljes elismerés illeti Hortit úri szobájáért, a melyet Mahunka Imre igazán kitűnően készített el.”

Úriszoba berendezése az Iparművészeti Társulat 1900. évi Karácsonyi kiállításán, tervezte Horti Pál, készítette Mahunka Imre, ltsz. FLT 4749   Úriszoba könyvszekrénye, 1900, tervezte Horti Pál, készítette Mahunka Imre, ltsz. 60.502.1   

A SZECESSZIÓS ÜVEGABLAKOK “IGAZI”SZÍNEI – A GYŰJTEMÉNY SZÍNES ÓLMOZOTT ÜVEGEI

Az üvegek eredeti színárnyalatait a fekete-fehér archív felvételek vagy a színes tervrajzok csak sejtetni engedik. A változatos koloritba enged bepillantást összeállításunk végén a gyűjtemény szecessziós üvegeiből készült válogatás. Az itt szereplő üvegek nagy része reményeink szerint hamarosan ismét élőben is megcsodálható lesz a Ráth György-villa A mi szecessziónk c. kiállításán, a múzeumok újranyitását követően.

Kert (üvegfestmény), James Guthrie & Andrew Wells Ltd., Glasgow, 1904 előtt, ltsz. 11970   Az egykori Japán Kávéház telefonfülkéjének üvegablak-párja, 1910 körül, tervezte Rippl-Rónai József, készítette Róth Miksa, ltsz. 60.573.1-2  Az egykori Japán Kávéház telefonfülkéjének üvegablak-párja, 1910 körül, tervezte Rippl-Rónai József, készítette Róth Miksa, ltsz. 60.573.1-2  Üvegablak – nőszirommal Karl Engelbrecht terve, Róth Miksa kivitelezte

Összeállította: Margittai Zsuzsa művészettörténész, az Iparművészeti Múzeum tudományos titkára

Virtuális kiállítás:

A "Színes üvegek fekete-fehérben. Szecessziós üvegablakok az Iparművészeti Múzeum archív felvételein" virtuális kiállítás ide kattintva érhető el.

Oldal megosztása

Az oldal címe nyomtatáskor:
https://www.imm.hu/hu/exhibits/view/540,Sz%C3%ADnes+%C3%BCvegek+fekete-feh%C3%A9rben