Ugrás a tartalomra
Akadálymentesített változat főoldal
Museum of Applied Arts Hangostérkép

Múzeumpedagógia

A program elsődleges célja az volt, hogy a gyerekeket számára a művészet, mesterség,
viselet és stílus vizsgálatán keresztül közelebb hozzuk Magyarország történelmének azt a
sajátosan összetett korszakát, a XVI-XVII. századot, amelynek legfőbb jellemzője a kulturális
sokrétűség volt.
A török szultán sátrában című első témanapon a három részre szakadt ország törökök lakta
részének kultúráját, a török által meghonosított szokásokat vizsgálták a gyerekek, különös
tekintettel a textilművészetre, azon belül is a szőnyegkészítésre, hiszen a török szőnyegek
évszázadok óta – napjainkban is – az európai otthonok féltve őrzött, nagy becsben tartott
darabjai. Az „Oszmán-török szőnyegek” kiállításon az imaszőnyegek tanulmányozása révén
ismerkedtek az iszlám vallással, annak építészetre gyakorolt hatásával, az illusztrációk
(festményreprodukciók) pedig abban segítettek, hogy a gyerekek megértsék a szőnyegeknek
az európai kultúrában játszott szerepét. Játékos motívumkeresés után a török sátorban
folytatódott a foglalkozás, ahol számos olyan tárgyat, szokást és elnevezést gyűjtöttek össze,
amelyek ebből a korból származnak (pl. kávé, fekete leves, tulipán, fürdő stb.) és mindmáig
a kultúránk és életmódunk részét képezik, de eredetük már homályba vész. Figyelmet
kaptak a török kultúrával kapcsolatos szólások, közmondások, végül feladatlapok megoldása
egészítette ki, zárta le a beszélgetést.
A kapcsolódó kézműves foglalkozás a török szőnyegkészítés rejtelmeibe vezette be
a gyerekeket. A kiállításon a múzeumpedagógusok sok információt nyújtottak annak
történetéről, de a gyakorlati részéről a foglalkozások kézműves vezetőitől hallhattak
részleteket.
Másfél óra állt rendelkezésre, hogy elkészítsenek egy kicsi szövést, amely nagyon nagy
odafigyelést, kitartást, türelmet igénylő feladat. A diákok rátermettségétől, tehetségétől,
koncentráló képességétől, türelmétől függ a végeredmény. Cél az is, hogy munka közben
megérezzék a közös együttmunkálkodás élményét, hogy az osztálytársban ne csak a tanárt
feltartó“vetélytársat” lássák.
Az erdélyi fejedelemasszony udvarában címet viselő második témanapon Erdély
aranykorának felidézése múzeumi műtárgyakon keresztül a jellemző korabeli tárgykultúra
(pl. habán kerámiák), életmód, jellegzetes viselet a török hatások kiemelésével (török „varró
buják” a fejedelmi udvarokban), valamint az ötvösművészet, a textilművészet remekeinek
segítségével történt. Az erre a célra szemléltető elemként felépített enteriőr a fejedelmi
palota egy szegletét imitálta, ahol a gyerekek korabeli ruhák másolatait próbálhatták fel
és hétköznapi életképeket adtak elő. Felölthették a fejedelmi ruhadarabokat: a mentét,
dolmányt, szűk nadrágot, csizmát, süveget, szoknyát, vállfűzőt, ingvállat, főkötőt, pártát,
kötényt, és megismerték a korabeli ékszereket: a boglárt, forgót, rezgőtűt, láncövet, kontytűt,
díszkapcsokat. Az Esterházy-kincstár textíliáinak kiállításában bemutatott és közelről
megvizsgált tárgyakon (pl. házöltözetek, ágy-, asztalterítők, úrasztali kendők) a cifra
úrihímzésre, a magyar motívumkincs és a török jegyek keveredésére is példát láthattak.
A XVI-XVII. századi Erdélyi Fejedelemség lakosságát jellemző sokszínűségben kiemelt
szerepet játszottak a habánok, akik nem csak különleges fazekasságuk, de vallási és kulturális
elkülönülésük révén is megkülönböztették magukat. Tárgykultúrájuk vizsgálata (fazekas
termékeik, kályhájuk) mind egyszerűségről és mesterségük elmélyült ismeretéről árulkodtak.
Ezeket a kiállításban és műtárgymásolatok révén közelről is jól megfigyelhette mindenki.
Mivel fejedelmi központok lakberendezése csak töredékesen vagy egyáltalán nem maradt
fenn, ezért a korabeli szakrális építészet belső díszítéseiből lehet csak következtetéseket
levonni azok berendezésére vonatkozóan. Így közösen, figyelmesen vizsgálva elemezték és
rajzolták végig az Iparművészeti Múzeum ún. „Maksai-termének” kazettás mennyezetét és karzatát.
A program fontos pillanata volt az is, amikor a gyerekek kis csoportokban megtervezték
és megfestették a fejedelemasszony palotáját díszítő kazettás mennyeztet. Ezt követően az
elkészült munkákat maguk illesztették össze, hogy az enteriőr immár teljes legyen.
A műhelymunka során a nemezelés technikájával ismerkedhettek meg közelebbről, amely a
szövésnél könnyebben elsajátítható, látványosabb, gyorsabb sikerélményt adó munka.
A nemezgolyó készítés fortélyait már ismerő gyerekek ezúttal a gyapjú különleges
feldolgozási technikáit, színezését és a komplex tárgyak elkészítését is kipróbálhatták.
Színes faliképek, rátét díszítések születtek munkájuk nyomán. A nemezelés közös munkának
tekinthető, ha az elkészült darabokból egy takarót állítunk össze. Bár fontos, hogy minden
gyerek haza tudja vinni saját munkáját.

A harmadik témanap, a Hátra van még a fekete leves drámapedagógiai eszközökkel,
helyzetgyakorlatokkal, mozgásművészettel tarkított programja a török harcmodort és az
udvarlási szokásokat mutatta be. A Momentown együttes drámapedagógusai által kidolgozott
szituációs gyakorlatok jeleneteiben a gyerekek többek között a Szondi két apródjából
ismert „Bülbül szavú rózsák két mennyei bokrá”-hoz hasonló szókapcsolatokat alkottak,
ezekkel próbálta Ali megnyerni Fatime szívét miközben a gyerekek keleti hangszerekkel
kísért szerenádot adtak elő.

E programok során együttműködő partnereink voltak:

Magyar-kút Nemzetiségi Általános Művelődési Központ (Etyek) 1 csoport
József Attila Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (Budapest, IX.
ker.) 2 csoport
Bakáts Téri Ének-Zenei Általános Iskola (Budapest, IX. ker.) 1 csoport
Molnár Ferenc Általános Iskola (Budapest, IX. ker.) 1 csoport
Lakatos Menyhért Józsefvárosi Általános Művelődési Központ ( Budapest. VIII. ker.) 1
csoport
Karácsony Sándor Általános Iskola (Budapest XXI. ker.) 1 csoport

A múzeumpedagógiai programot kidolgozták. Koncz Kinga, Pataki, Judit, Pásztor
Emese, Semsey Réka. Az erdélyi fejedelemasszony udvarában használt jelmezeket tervezte és kivitelezte Tóth Virág. A török sátor másolatát Dévényi Rita díszlet- és jelmeztervező tervezte, és a Theatrum Decor Bt, kivitelezte. A múzeumpedagógiai órákat
Semsey Réka és Koncz Kinga a kézműves foglalkozást Hellenbach Gabriella, Krasznai
Judit,vezette A drámapedagógiai záró foglalkozást a Momentown Színtársulat vezette.


Az oldal címe nyomtatáskor:
https://www.imm.hu/hu/muzped/view/3,H%C3%B3dolts%C3%A1g+%C3%A9s+aranykor+XVI-XVII.+sz%C3%A1zad