Ugrás a tartalomra
Akadálymentesített változat főoldal
Museum of Applied Arts Hangostérkép

Mária Krisztina főhercegnő Antonio Canova (1757–1822) által faragott síremlékét, a klasszicista művészet emblematikus alkotását 1805 őszén állították fel az Ágoston-rendiek bécsi templomában, és rövid idő alatt a város nevezetességei közé emelkedett. A teátrális kompozíció központi eleme egy piramis, oldalában sötét sírkamrába vezető ajtóval, amely felé az ünnepélyes gyászmenet résztvevői vonulnak.

A síremlék felállítása után mindössze néhány évvel készült az a késő empire szekreter, amelynek lehajtható írólapján ugyancsak Canova műve jelenik meg – kétdimenziós változatban, tusfestéssel kiegészített, berakott díszként. Noha a bútor urnára emlékeztető jellegzetes formája szintén a funerális művészetből átemelt motívum, a síremlék ábrázolása valószínűleg nem ezzel függ össze, inkább azzal magyarázható, hogy Canova klasszikus mintákat követő alakjai tökéletesen illeszkedtek a bútor antik motívumokat idéző festett és faragott díszítőelemeinek sorába. Az iparművészet körébe sorolható tárgyaknál gyakran megfigyelhető, hogy a „magas művészet” egy-egy jellegzetes alkotása vagy annak részlete eredeti jelentésétől elszakadva egyszerű dekorációs elemmé válik. A motívumok trivializációjának nevezett jelenség ide kapcsolódó, ám valamelyest későbbi példája az az öntöttvasból készült levélnehezék is, amely ugyancsak a múzeum gyűjteményében található.

Írószekrény – Mária Krisztina főhercegnő síremlékének ábrázolásával
Bécs, 1810 körül

Levélnehezék – Mária Krisztina főhercegnő síremlékének ábrázolásával
Magyarország, 19. század második fele

Szerző: Semsey Balázs főmuzeológus, Bútorgyűjtemény Főosztály

Oldal megosztása

Az oldal címe nyomtatáskor:
https://www.imm.hu/hu/news/view/232,M%C3%A1ria+Krisztina+s%C3%ADreml%C3%A9ke+mint+dekor%C3%A1ci%C3%B3s+elem?style=accessible