Ugrás a tartalomra
Akadálymentesített változat főoldal
Museum of Applied Arts Hangostérkép

Az Iparművészeti Múzeum jelentős cserépkályha-gyűjteménnyel is büszkélkedik. A teljes egészében fennmaradt kályháink egyike ez a pompás, kék-fehér ónmázzal borított „terülőmustrás” darab. Csempéinek készítői az anabaptista hitű – a korabeli forrásokban leginkább „újkeresztényeknek” nevezett – habán fazekasok voltak. Fajansz technikájú, gyönyörű virágmintákkal festett kerámiájuk drága luxuscikknek számított, és talán kevésbé ismert, hogy a reprezentatív edények mellett kályha- és falicsempéket is készítettek.

Kályhánk domború, stilizált növényindákból alkotott dísze egymásba kapcsolódó, végtelenített mintát ad ki. A mintatípus a német területeken a 16. századtól vált népszerűvé, szokás tapéta- vagy brokátmintának is nevezni. Ilyen gazdag, teljes, 17. századi habán fajanszkályha nem sok maradt fent, különösen szerencsés, hogy Budapesten kettő is található – a másik, Liptónádasdról származó kályha a Magyar Nemzeti Múzeumban van.

A tárgy fontosságát jelzi, hogy 1890-es megvásárlása óta gyakorlatilag folyamatosan látható volt: először a múzeum egykori, Andrássy úton lévő épületében, majd a jól ismert Üllői úti palotájában, itt is két helyen: legtovább az ún. „magyar” vagy utóbb – az itt elhelyezett kazettás famennyezet nyomán – „Maksai” néven ismert teremben. Innen kellett a tavalyi évben, az Iparművészeti Múzeum épületének rekonstrukciója miatti költözés során lebontani. A bontásról részletes fotó- és videódokumentáció készült, utóbbiból egy rövid bemutatót teszünk közzé. A felvételen jól látható, hogy a kályha műtárgyként – belső és füstjáratok nélkül, nem tüzelőberendezésként – lett felépítve.

Cserépkályha Besztercebányáról
habán műhely, 17. század
Leltári szám: 6542

Szerző: Radványi Diána főmuzeológus, Kerámia- és Üveggyűjtemény Főosztály
 

Oldal megosztása

Az oldal címe nyomtatáskor:
https://www.imm.hu/hu/news/view/246,Cser%C3%A9pk%C3%A1lyha+Beszterceb%C3%A1ny%C3%A1r%C3%B3l