Országonként erős nemzeti irányzatai alakultak ki a szecessziónak (különösen Észak- és Közép-Kelet-Európában). Az 1844-ben alapított, Gmünd osztrák városból származó, réz és bronz ajándéktárgyak készítésére specializálódott cég ékszerdoboza remek példa erre. A tárgyat a Nibelung-ének jelenetei díszítik, amelyek írásban a 13. század elejéről maradtak fenn ismeretlen szerző műveként, majd a következő századokban tucatnyi kéziratban terjedtek el.

A művet, a középkori német udvari irodalom virágkora egyetlen hősi eposzának tartják. Több ismert költő neve is előjött korábban szerzőként, de ezeket a hipotéziseket ma már elveti a szakirodalom. Hogy az eposz világi vagy klerikus szerző műve, a kutatóknak nem sikerült még megfejteniük. A könyv középfélnémet nyelven íródott, igen népszerű volt a középkorban.

A Nibelung-mondakör – mely a Nibelung-ének alapjául szolgál – gyökerei a germán népvándorlás koráig nyúlnak vissza. A 436-ban elpusztított Worms székhelyű Burgundia lehet a monda egyik lehetséges történelmi alapja. A germán fejedelmi családból származó Ildikó Attila hun uralkodóval kötött házassága feltételezhetően történelmi szerepet játszott, illetve egyes vélemények szerint egy viszály is, Fredagunda frank királyné és I. Sigebert ausztráziai király özvegye, Brunihildis között.

Sárkányölő Siegfried pogány germán mondákból és a keresztény lovagkor eszméiből összeállított története jelenik meg a dobozon, mely történet a 19. században egységesülő Németország nemzeti eposzává vált. A műtárgyon a hős kardjának kovácsolása, Fafnir Sárkány legyőzése és az alvó Brünhilde walkür megtalálása jelenik meg, illetve az a jelenet, amikor a szörnyeteg megsütött szívét megkóstoló Siegfried megérti a madarak énekét, ezáltal figyelmeztetést kap megölésének tervéről.

Az ékszerdobozt több példányban is gyártották, 1900 körül készült Németországban, Franz Boeres német képzőművész keze által.