Ugrás a tartalomra
Akadálymentesített változat főoldal
Museum of Applied Arts Hangostérkép

Körösfői-Kriesch Aladár híres falikárpitja, az Ülő nő rózsákkal ismét megcsodálható a Ráth György-villában, visszaköltözött a Nemzeti Galéria kiállításából. Ez pedig újabb nyomós indok a múzeumlátogatásra. A Zách Klárát ábrázoló alkotásnak vajon mitől ilyen komor a hangulata? Többek között erre térünk ki A mi szecessziónk állandó kiállítás műtárgyait bemutató cikksorozatunk e heti állomásán.

Korábban két festményen dolgozta fel a történetet Kőrösfői-Kriesch – a hősnő szenvedését állítva a középpontba. Csak később született a híres gobelin. A kutatók számára először nem volt egyértelmű, hogy kit ábrázol a műremek, a háttérben látható Visegrád-ábrázolás segített megoldani a titkot.

De elevenítsük fel Zách Klára történetét. 1330. április 17-én, Visegrádon, Zách Felicián követte el a magyar történelem egyik leghíresebb merényletét, Károly Róbert magyar király és családja ellen. A magyar arisztokrata támadást indított a külföldi, ám ekkor hazánkat uraló király ellen, mert leányát, Klárát meggyalázták. A merényletkísérlet során az uralkodó hitvese, Erzsébet is megsérült, miközben gyermekeit próbálta védeni. Az eseményeket brutális megtorlás követte, az elkövetőt és családját különös kegyetlenséggel kivégezték, lányát, Zách Klárát sem kímélték, kínok közepette vesztette életét.

Pár száz évvel később, a 19. században a történet kedvelt témája lett az irodalomnak és a képzőművészetnek egyaránt. Számos alkotás fűződik a történelmi eseményhez. Míg a művészek egy részét Zách Felicián felkelése és önfeláldozása, valamint a cselekménysorozat politikai oldala mozgatta meg, addig Körösfői-Kriescht inkább az érzelmi része ihlette, és Klárát helyezte központi szerepbe, mint a női becsület és erény megtestesítőjét.

Oldal megosztása

Az oldal címe nyomtatáskor:
https://www.imm.hu/hu/news/view/413,Vissza%C3%BClt+a+n%C5%91%2C+r%C3%B3zs%C3%A1kkal