Ugrás a tartalomra
Akadálymentesített változat főoldal
Museum of Applied Arts Hangostérkép

Nem ódivatú, szóval nem járt el felette az idő: a házasságkötésnek és a házasság ünneplésének minden korban megvoltak a meghatározott ceremóniái és folyamatai. A fontos esemény megszervezésének részei ma is a meghívók, üdvözlőkártyák és egyéb kis kellékek, hogy az ünnep fényét emeljék vagy az együtt töltött évtizedek méltó ünneplésének jegyében, a házastársak másokkal is megoszthassák örömüket. A házasság hete elnevezésű kezdeményezés kapcsán ‘fellapoztuk’ az Iparművészeti Múzeum adattári gyűjteményében található grafikai munkákat, hogy ezek több évtized távlatából meséljenek nekünk a házasság intézményéről.

A házasság hete megünneplésének ötlete Angliából indult el nagyjából két évtizede. Célja pedig az, hogy – a Valentin napját megelőző héten, minden évben – a figyelmet a család fontosságára és az élethosszig tartó kapcsolatra irányítsa. Legyen szó a párkapcsolati készségekről vagy nehézségekről, a kezdeményezés nyíltan beszél a házasság mindennapi valóságáról, és akár arról is, hogy a pároknak érdemes feleleveníteni időnként, hogy miért is szerettek egymásba.


Az itt látható, házassági évfordulókat ünneplő grafikákat általában gyűjtők rendelték meg, amelyeket – ugyanúgy, mint az ex libriseket – személyre szabott illusztrációval láttak el készítőik. A megrendelő általában körvonalazta elképzeléseit, aminek kivitelezésében aztán a grafikus szabad kezet kapott. A házassági évfordulót ünneplő rajzokat elküldhették az érintettek rokonoknak, ismerősöknek, barátoknak – egyfajta megemlékezésként, az örömöt megosztandó gesztusként. Nagy divatja a két világháború közötti időszakban volt ezeknek a rézkarcoknak vagy fametszeteknek, sőt, még külön kiadványokat is megjelentettek ennek kapcsán. Nemes Török János humoros és kedves illusztráló művészetének szép bizonyítékai ezek a rézkarctechnikával készített emléklapok, de példaként említhetjük Vadász Endre alkotását is, amint magát és feleségét gerlepárként ábrázolja egy meghitt jelenetben. A kis színezett rézkarcon boldog házaséletet élő családra asszociálhatunk, amelyen a hitvesek a tizedik együtt töltött évüket ünneplik.

A házassági értesítők egyfajta meghívóként is szolgáltak, ezeken a megrendelő valamilyen rá jellemző személyes tárgyával látható. A házasság felbonthatatlanságát jelző „ásó, kapa, nagyharang” megjelenik azon a fametszetgrafikán is, amelyet Bordás Ferenc a saját házasságára készített. A férj az ásót, a feleség a kapát tartja, a távolban pedig megjelenik a harangokat jelző templom. Amint a képen is látható, sokszor csak a házasságkötés napját tüntették fel rajta, órát és helyszínt nem: valószínűleg azért, hogy a meghívást személyesen vagy az értesítőhöz csatolt kísérőlevélben adják meg. De ennek olyan formája is ismert, amelyen az esküvőről csak utólag tájékoztatták a távoli ismerősöket, afféle emléklapként.

Bordás Ferenc egyébként kisgrafikákat és ex libriseket, valamint tájképeket készített grafikusként. A grafikai technikák közül a fametszet állt hozzá a legközelebb, amelyet egyéni jelképrendszerrel készített.

A házassági értesítések, meghívók ma már változatos formában érkeznek a vendégekhez: első helyét megtartotta a papíralapú, fogadalmi verssel és a házasságkötés részleteivel bővített invitáció. A XXI. században terjed az a természetet is óvó megoldás: a boldog pár külön erre létrehozott weboldalán elérhető minden szükséges információ a fotódokumentációval együtt. Érdekesség, hogy a huszadik században gyakorivá vált az országos vagy kisebb lapokban a Házassági értesítő rovat, ahol az új párok tudathatták egybekelésület. Mi azért még időzzünk el ezeknél a míves alkotásoknál, amelyek biztosan még egy gyémántlakodalmi időre kedves emlékeket hoznak vissza a múlt századból. 

Oldal megosztása

Az oldal címe nyomtatáskor:
https://www.imm.hu/hu/news/view/464,Holtomiglan-holtodiglan