Ugrás a tartalomra
Akadálymentesített változat főoldal
Museum of Applied Arts Hangostérkép

A mi szecessziónk állandó kiállításából Kalivoda András kedvenc tárgya az Emilé Gallé által szignált nárciszos váza. András – aki az Iparművészeti Múzeum szilikát restaurátora, azaz kerámiákkal és üvegekkel foglalkozik az állapotfelméréstől az átfogóbb restaurálásig – alaposan megismerte ezt a műtárgyat, amikor dolgozott rajta.

A francia üvegtervező Gallét vonzotta a botanika, ezt tárgyai erősen tükrözik is, például a vázán megjelenő nárciszmotívumok kidolgozottsága. A műalkotás a nancyi Maison Gallé-Reinemer (Emilé Gallé gyárának) egyik jellemző típusa. Készítési módszerének lényege, hogy több réteg eltérő színű üveget merítenek a fúvópipára, és közben a kívánt formára alakítják. Az üveg lassú visszahűtését (temperálását) követően, csiszolással és savazással eltávolítják a felesleges üvegrétegeket, így jön létre a váza réteges, robusztus falvastagságához képest finom színátmenetes díszítménye. Ez rendkívül költséges, időigényes, ráadásul veszélyes, az egészségre ártalmas eljárás volt. Ez a nagy precizitást igénylő tárgy a kor luxustermékei közé tartozott.



Ma már nagyon korlátozottak a lehetőségek az úgynevezett folysavas (hidrogén-fluorid vizes oldata) maratásra, mivel csak nagyon szigorú munka- és egészségvédelmi szabványok betartása mellett alkalmazható. Azonban az 1900-as évek idején, még sokkal szabadabban kísérletezhettek ezzel, és az ehhez hasonló eljárásokkal, tekintve, hogy nem ismerhették vagy még nem látták be ezek káros élettani hatásait.

András még csak másfél-két hónapja dolgozhatott az Iparművészeti Múzeumban, mikor hozzá került az alkotás. A korábbi restaurálás során precízen összeállított és ragasztott tárgy ekkor még a töredékek illesztése mentén jelentősen hiányos volt. Ez a projekt volt az első nagyobb feladata a múzeumban. Mérlegelnie kellett, miként oldja meg a kiegészítést: ugyanazzal a típusú ragasztó- és kiegészítőanyaggal dolgozzon, mint elődei – ez sok aprólékos mintázást igényelt volna –, vagy az iparművészeti tárgyak esetében korábban nem alkalmazott anyaggal egészítse ki a hiányzó részeket.
Végül az utóbbi, az ő szavaival élve, „szöszölős” eljárásmódot választotta, amelyet eddig itthon csak régészeti üvegek kiegészítésére használtak. E technológia alkalmazása egy ilyen vastag, több eltérő színű üvegből felépülő tárgy estében egyedülálló.

Oldal megosztása

Az oldal címe nyomtatáskor:
https://www.imm.hu/hu/news/view/472,Az+%C3%A9n+szecesszi%C3%B3m+%E2%80%93+Emil%C3%A9+Gall%C3%A9+n%C3%A1rciszos+v%C3%A1z%C3%A1ja