Az V. kerületi, Kecskeméti utca 4. szám alatti hatalmas üvegkirakat ma már teljesen más termékskálát kínál, mint bő hatvan évvel ezelőtt, amikor is a Minőségi Női Ruhabolt elegáns szabásvonalú, kellemes pasztell színekben játszó, franciásan sikkes tavaszi kollekcióját bemutatták. Az 1958-as trendekről a hajdani Modell Divatstúdió ruhatervei árulkodnak, amelyek ma már az Iparművészeti Múzeum adattárának gyűjteményét gazdagítják.

A kecses modellek a Párizsban divatos, lendületes és kecses szabásvonalú kosztümjeinek hangulatát és varázsát hozták el a pesti belvárosi üzletbe. Manapság szinte nehéz is elképzelni azt, hogy az 1958-ban, a Művelődési Minisztérium által alapított Modell Divatstúdió szinte egyedüliként nyújtott alternatívát a dolgozó nőnek, aki elegáns, kész ruhát keresett.

 

A ruhaterveket az Iparművészeti Főiskolán egy időben végzett, kiváló rajztudású fiatal tervezők – Hajdú Katalin, Kruppa Gabriella, Soltész Nagy Anna, Szilvitzky Margit és Záhonyi Lujza – készítették, feladatuk pedig az ízlés átalakítása volt. A Modell Divatstúdió által tervezett havi tíz öltözéket szakmai zsűri bírálta el, döntésük alapján kezdődhetett a méretek szerinti gyártás.

Az 1950-60-as évek fordulójának tavaszán az ing-blúz kombinációi, a karcsúsított derekú ruha és a finom vonalvezetésű kiskosztümök mellett alkalmi ruhák, valamint komplék (női ruha és kiskabát azonos anyagból) kerültek az üzletekbe. A tervezők az öltözékek megalkotása mellett láthatóan ügyeltek a dolgozó nő alapruhatárának kialakítására is: az iparban, a kereskedelemben, az egyetemi katedrán vagy a kórházakban alkalmazott hölgyek ízlésük, pénztárcájuk és érdeklődésük szerint válogathattak a megfizethető szettek között.

A tavaszi ruhák, kosztümök elengedhetetlen díszítő elemeként a művészeti ötvös- és kerámiabrossok, valamint a függők között is lehetett szemezgetni az Iparművészeti Boltban (V., Kossuth Lajos utca 14.).

A korabeli divatbemutatókon – amelyeket a fent említett Minőségi Női Ruhaboltban vagy a Fészek Művészklubban tartottak – nem csak a vékony alkatra való ruhaösszeállításokat, hanem a méretek sokszínűségét is igyekeztek bemutatni. Így a kifutón gyakran áruházak alkalmazottai is megfordultak, akik a ruhák másait később valóban viselték.