Ünnepi istentisztelet keretében adták át a napokban a felújított sólyi református templomot, amelyen részt vett az Iparművészeti Múzeum főigazgató-helyettese, Jékely Zsombor is. A templom 18. századi karzatát, a szentély festett kazettás mennyezetét és a balusztrád elemeit ugyanis az 1800-as évek végén a múzeum megvásárolta. Ez utóbbi visszakerült a templomba.
Veszprém melletti faluban áll a sólyi templom, amely Szent Istvánhoz kötődik: Koppánnyal 997-ben vívott csatájának emlékét őrzi. Az épület hosszú, kalandos története kápolnaként indult, majd a 13. században templommá bővült, használták tarisznyavárként, előretolt helyőrségként a török korban. A megrongálódott építményt 1706-ban állították helyre, majd többször átépítették. 1903-ban egy toronnyal egészítették ki, amely statikai problémákat okozott, elkezdett dőlni. A mostani felújítás során ezt is megerősítették, és szerencsére a freskók, valamint a reformáció korabeli falfestések – indamotívumokkal és bibliai igékkel – újra láthatóak.
A református templom karzatát és a szentély festett kazettás mennyezetét az 1800-as évek végén az Iparművészeti Múzeum megvásárolta. A karzat peremén olvasható felirat megjelöli a készítés időpontját is, 1724-et, vélhetően a teljes festett berendezés ekkor készült. A megvásárlást követően az Üllői úti főépület úgynevezett „magyar termében" fel is állították, és a múzeum felújítása után ismét ott lesz újra látható.
A sólyi templom nem maradt karzat és kazettás mennyezet nélkül: felújításakor – az eredeti nyomán – újraalkották Áment Éva bútorfestő vezetésével. Az Iparművészeti Múzeum megvásárolta a szentélyben felállított balusztrád elemeit is a 19. század végén, ezek a templomrekonstrukció során – tartós kölcsönként – visszaköltöztek Sólyra. Restaurálásukat a felújítás költségeiből finanszírozták.