Az ország legmélyebben fekvő települése egyike azon négy magyar városnak, ahol villamosvonal fut. Ide köthető a hungarikumnak számító pirospaprika, miközben a kövezeten vígan kopog végig a „szögedi papucs”. Szegeden járunk, ahol az országban a legmagasabb napsütéses órák száma, a századfordulón, a szecesszió stílusában épült házak pedig a város kiemelkedő látványosságai.
Május 21-én ünnepeljük Szeged napját, a település ugyanis a török uralom után 1719. május 21-én kapta vissza szabad királyi városi rangját, és vehette át szabadalomlevelét is a jelenleg használt címerével együtt. Az évfordulóra minden évben ünnepi programsorozattal és borfesztivállal emlékeznek a szegediek.
A jeles alkalomból a város szecessziós építészeti örökségét szeretnénk felvillantani. Képválogatásunkkal a 19. és 20. század fordulóján megerősödő polgárság lakóházaiba pillanthatunk be, amelyeken felfedezhetjük a szecesszió által kedvelt és használt növénymotívumokat, lekerekített formákat, az indaszerűen fonódó kovácsoltvas korlátokat és azt a játékos, színes kísérletező kedvet, amely a stílusirányzat sajátja.
A Reök-palota a Tisza Lajos körút egyik éke, 1907-ben épült Magyar Ede tervei alapján. Az építész európai utazásai során megtapasztalt formavilágot felhasználva építette meg ezt a többlakásos házat Reök Iván vízépítő mérnöknek és családjának. A felújított és 2007-ben újranyitott épület ma a város kulturális központja, reprezentatív képzőművészeti kiállítótere.
Tekintsenek körbe a Magyar Ede tervei alapján épült és 1910-re elkészült Ungár-Mayer palotában, ahol a szecesszió elemei leginkább az egykori, földszinti Corsó kávéház mennyezeti stukkódíszén, valamint a táncoló női alakokkal díszített saroktornyon köszönnek vissza. Ez a város második olyan épülete, amelyet háromemeletesre terveztek, már ezzel is kitűnt az őt körülvevő házak közül. Megrendelője Szeged két tehetős polgára volt: Ungár Benő és Mayer Áron.
Ha arra járnak, ne hagyják ki az 1901-ben épült Deutsch-palotát, az 1903-ban avatott Szígyártó-házat vagy a Tisza Lajos körúti Gróf-palotát sem.
Szeged városa amúgy tagja a szecessziós városok hálózatának, a Réseau Art Nouveau Network (RANN) elnevezésű nemzetközi szervezetnek, akárcsak az Iparművészeti Múzeum.
