Aki járt már a Szépművészeti Múzeum Bosch-kiállításán, láthatta, hogy a második egység A bolondok hajója címet kapta az alkotó egyik jelentős képe nyomán. Hieronymus Bosch festményét Sebastian Brant hasonló című, 1494-ben publikált szatirikus költeménye inspirálta, amelynek első – Márton László által készített – magyar nyelvű fordítása a Borda Antikvárium kiadásában jelent meg. A 112 fejezetet tíz részre bontották, az első tizedből készült az a kétnyelvű bibliofil-változat – Orosz István rézkarcaival, amelynek egyik példánya Juhász János egyedi díszkötésében megtalálható az Iparművészeti Múzeum könyvművészeti gyűjteményében.
Sebastian Brant korának gyengeségeit, társadalmi visszásságait, emberi gyarlóságait gyűjtötte kötetbe A 
bolondok hajója című művében, amelyet az úgynevezett bolondirodalom első jelentős alkotásaként emlegetett Erasmus-mű, A balgaság dicsérete egyik előfutáraként tartanak számon. A mű 1600-ig 26 kiadást ért meg, 1497-ben lefordították latinra, majd több európai nyelvre, többször átdolgozták és sok utánzója is akadt – írja a http://www.ponticulus.hu, amely a könyvgyűjtés szenvedélyét kigúnyoló részt ugyancsak publikálta a korai újfelnémet eredetivel és Márton László új magyar fordításával együtt.
Az 1494-es kötetben minden bolondsághoz külön részletgazdag fametszet készült, felelevenítve a kor jellegzetes figuráit. A képek nagy részét – a kutatók szerint – Albrecht Dürer festő, grafikus alkotta. Borda Lajos új illusztrációk készítésével bízta meg az egyik legjelentősebb magyar grafikust, Orosz Istvánt (az 1990-es évek végén még „csak” Balázs Béla- és Munkácsy Mihály-díjas grafikus, rajzfilmrendező, festő volt, ma már érdemes művész, Kossuth-díjas, a Nemzet Művésze). A képek messziről koponyát formáznak, de ha közelről megvizsgáljuk, a könyv alkotói vagy épp a megrendelő arcmását ismerjük fel rajtuk. Az első rész borítóján például maga a grafikus szerepel Dürerrel közösen.
A Borda Antikvárium tizedekre bontva, az Orosz-rézkarcokkal, két nyelven tervezte kiadni Brant művét, de a csekély érdeklődés miatt leálltak a negyedik után. Készült a négy részből bibliofil és annak fakszimile változata. De mivel a teljes könyvet lefordította Márton László, 2008-ban megjelent az egész szöveg egyetlen kötetbe rendezve, magyarul és illusztráció nélkül – tudtuk meg a kiadótól.
Az Iparművészeti Múzeum Könyvtárának könyvművészeti gyűjteményében a 20. század végi magyar 
bibliofília egyik legjelentősebb emlékeként megtalálható A bolondok hajója első tizede.
„Ehhez a különleges kiadványhoz a 20. század végi magyar művészi könyvkötés egyik legjelesebb hazai képviselője, Juhász János készített díszkötést. A bőrberakással, más néven bőrintarziával díszített kecskebőr kötésen a bolondsipka fémcsörgőjének motívuma jelenik meg” – mondja Prékopa Ágnes, a gyűjtemény vezetője. A nyomtatást pedig az Open Art Nyomda végezte Misztótfalusi Kis Miklós Janson néven ismert betűivel.
Juhász János egyedi tervezésű kötetét 2004-ben vásárolta meg a múzeum. Mint Prékopa Ágnes elárulta: a művészi könyvkötések iránt is fogékony gyűjtők éltetik ezt a műfajt, amelyet nálunk a (Kisképző, azaz a Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium) könyvműves szakának megszüntetése óta sehol sem lehet tanulni.
A gyűjtemény vezetője szerint a külföldi gyűjtők azért is tekintik nagyszerű befektetésnek a művészi kötésű könyvet, mert ha berakják egy nagy könyvespolcra, a betörők vagy a végrehajtók aligha szúrják ki a kifejezetten nagy értékű darabokat.
